Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerint [67. §-ának (1) bekezdése] akkor kell azellenérték helyett a szokásos piaci árat az áfa alapjának tekinteni, ha atermék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik,és teljesül, hogya) az ellenérték aránytalanul magas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...készletek esetében az áfa felszámításával – a kft.-nél, az átvevőcégnél pedig beszerzésként kell azokat állományba venni. [Könyvelési tételek azátadónál: T 311 – K 91-92, 96, 97, 467, az átvevőnél: T 16, 17-18, 21-22, 37,466 – K 454]. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Kötbér tervezett és tényleges összege különbözetének elszámolása

Kérdés: Szerződésben rögzített kötbér nagyságát a szerződő felek (kapcsolt vállalkozások) megállapodás alapján csökkentik. Van-e könyvelési vonzata az eredetileg megállapított és a fizetett kötbér különbözetének?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. kötbére vonatkozó szabályai alapján: a kötelezettmeghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyanokból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér).Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A két fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...Bizonylattal szembeni követelmények <br> teljesítése[167. § (7) bekezdése]Az Szt. új rendelkezése szerint a gazdálkodó– a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákratörténő hivatkozás,– a könyvviteli nyilvántartásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivonására.Az azonban elképzelhető, hogy a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történő könyvelését követően mutatkozó tulajdonossal szembeni kötelezettséget nem pénzeszköz átadásával, hanem egyéb eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Kapcsolt vállalkozás ügyvezetője

Kérdés: Ügyvezetője és alkalmazottja vagyok saját cégemnek. Vállalkozási szerződéssel más társaság könyvelését végzem, és ellátom ügyvezetői feladatait is. Kapcsolt vállalkozásnak számítunk-e?
Részlet a válaszából: […] A 182. kérdésre adott válasz szerint számviteli szempontból nem beszélhetünk – a kérdésben leírt esetben – kapcsolt vállalkozásról. Számviteli szempontból legfeljebb az lehet a kérdés, vállalkozás keretében összeegyeztethető-e a könyvviteli feladatok ellátása és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Kapcsolt vállalkozások besorolása

Kérdés: A kapcsolt vállalkozások besorolása a nyitóadatok alapján történik? Ha év közben változás következik be, a folyamatos könyvelés keretében át kell-e könyvelni, vagy csak az éves beszámoló összeállításakor?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 10. §-a szerint: "Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni – a 116-117. §-ban foglaltak kivételével – az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
2