27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Bankkártyával kiegyenlített számla
Kérdés: Ha a vevő vásárláskor számlát kér, és bankkártyával egyenlíti ki az összeget, hogyan kell szabályszerűen könyvelni a kettős könyvvitel szabályai szerint? Kérem válaszukat a főkönyvi számlaszámok megjelölésével!
2. cikk / 27 Központi és telephelyi pénztár kapcsolata
Kérdés: Társaságunk többféle tevékenységgel foglalkozik. Két telephelyünkön is van étterem, szálloda. Azokat a bevételeket, amelyeket készpénzben rendeznek a recepción, minden másnap áthozzák a főpénztárba, egy általuk kiállított bevételi pénztárbizonylattal. A főpénztár bevételezi a pénztárba. Itt is készül – természetesen – egy bevételi pénztárbizonylat a program alapján. Hogyan járunk el helyesen számviteli szempontból? A recepció állítson ki egy kiadási pénztárbizonylatot is, miszerint ő átadja a pénzt a főpénztárnak? Akkor ezt könyvelnünk is kellene. Vagy nincs szükség a recepció által kiállított bevételi bizonylatra? Elegendő csak egy vezetett nyilvántartás részükről?
3. cikk / 27 Házipénztár vezetése könyvelés mellett
Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?
4. cikk / 27 Használt- és újruha-kereskedés áfája, számvitele
Kérdés: A kereskedés pénztárgépet használ az új és használt termékek eladásakor, amelyhez POS-terminál is csatlakozik. A napi záráskor megjelenik az összes bevétel készpénzre és bankkártyás fizetésekre bontva. Hó végén egyedi nyilvántartás alapján rendelkezésünkre áll a használt ruhák beszerzési értéke, és a hozzájuk kapcsolható eladási árak is. A számviteli politikában meghatároztuk, hogy havi időszaki elszámolással állapítjuk meg a használt és új áruk értékesítésének elszámolását. Így mindig hó végén van alkalmunk meghatározni és elkülöníteni a különbözeti és az általános adózás alá eső termékek értékét. Helyesen járunk-e el, ha a számviteli politikában meghatározott időszakot figyelembe véve egy napi kimutatás alapján a hó utolsó napjával könyveljük a bevételeket, mivel hó közben nem állnak rendelkezésünkre megfelelő információk? A különbözet szerinti értékesítés árrése már tartalmazza az áfa összegét, de vissza kell-e vezetnünk a fizetendő áfa összegét a bevételek közé (T 86 – K 911)?
5. cikk / 27 Online pénztárgép bizonylatainak könyvelése
Kérdés: Cégünk online pénztárgép használatára kötelezett. Minden nyitvatartási nap végén zárunk, hó végén a zárásokat összegyűjtve adjuk le a könyvelésbe a napi zárásokat, mely a bevétel alapját képezi. Ezen zárásokat Excel-táblázatba szedve (feltüntetve a zárások dátumát, sorszámát, áfakulcsonkénti összesítését) a könyvelés analitikát készít a leadott zárásokról. Kivitelezhető-e az, hogy a könyvelésben hó végén, egy bevételi pénztárbizonylaton rögzítjük az adott havi pénztárgépes forgalmat (és nem naponta), mögé rakva a zárásokat és az elkészített analitikát?
6. cikk / 27 Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros
Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
7. cikk / 27 Pénzeszközöket érintő gazdasági események rögzítése
Kérdés: Külsős könyvelőként hogyan lehet megfelelni annak az előírásnak, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni a könyvekben? A pénztárjelentést az ügyfél vezeti napi rendszerességgel, a könyvelés alapjául ez a pénztárjelentés szolgál, valamint a hozzá tartozó bizonylatok.
8. cikk / 27 Pénztárgépbe beütött tételek könyvelése
Kérdés: A kft. könyvelheti-e úgy a napi készpénzes pénztárgépbe beütött bevételeit, hogy egyetlen tételként könyveli az adott napi forgalmat a napi pénztárgépi összesítő alapján? Ez tartalmazhat pénztárgépi nyugtás és számlás pénztárgépbe beütött bevételt is. A cél az egyszerűsítés!
9. cikk / 27 Készpénzes számlák későbbi elszámolása
Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
10. cikk / 27 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
