15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése
Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
2. cikk / 15 Sztornószámla könyvelése
Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
3. cikk / 15 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
4. cikk / 15 Díjvisszatérítés könyvelése
Kérdés: Társaságunk hitelbiztosítással rendelkezik. Év közben havonta fizetünk egy előre megállapított díjat, amelyet az évfordulókor korrigálunk. (Az előző év biztosítási díjának bizonyos százaléka visszajár kármentesség esetén.) A biztosító bónusz megjelöléssel helyesbítő számlát állít ki a visszajáró díjról. A helyesbítő számlán az elmúlt biztosítási évet feltüntetik, de a helyesbített számla nincs nevesítve. A díjvisszatérítést a biztosító átutalta. Hogyan kell könyvelni?
5. cikk / 15 Könyvelés a főkönyvi számlákon
Kérdés: Most találkoztam a következőkkel: a különböző módosító tételeket nem a főkönyvi számlák ellentétes oldalaira könyvelik, hanem azonos oldalra, mínusz értékkel. A végeredmény ugyanaz, de megnehezíti az ellenőrzést. Van-e előírás a bruttó módon való könyvelésre?
6. cikk / 15 Külföldi tankolás áfája
Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?
7. cikk / 15 Pénzügyi szervezetek különadójának könyvelése
Kérdés: Szövetkezeti hitelintézet (a 2006. évi LIX. tv. 4/A. §-a alapján számított) különadója: 9814 E Ft, amit a 8624. számlára könyvelt a 4615. számlával szemben. A hitelintézetnek 4960 E Ft vesztesége keletkezett, aminek 30%-át, 1488 E Ft-ot mint adó-visszatérítést könyvelt. Így az adózás előtti eredmény: 17 179 E Ft, a 8624. számlán pedig 8326 E Ft. A 4/B. § szerinti hitelintézeti különadó: 17 179+8326 = 25 505x0,3 = 7652 E Ft. Vizsgálni kellett, hogy ez az összeg több vagy kevesebb, mint a pénzügyi szervezetek különadója. Kevesebb, ezért a könyvelése: T 896 – K 4611. A 4/A. § (7) bekezdése alapján a hitelintézeti különadót csökkenti a pénzügyi szervezetek különadója (8326-7652) = 674 E Ft, amit ténylegesen meg kell fizetni. Ezt a csökkentést kell-e könyvelni, mert ha igen, megváltoztatja az adózás előtti eredményt? A hitelintézeti különadót a társasági adóval együtt kell kimutatni, az nem csökkenti az adózás előtti eredményt. A társasági adó számításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézeti különadó üzleti évre fizetendő összege. A visszakönyvelés utáni adózás előtti eredmény: 24 831 E Ft, ebből levonva 7652 E Ft-ot, az 17 179 E Ft, amelynek a 10%-a 1718 E Ft. A hitelintézeti különadó és a társasági adó együttes összege, mint fizetendő adó: 1718+7652 = 9370 E Ft, az adózott eredmény: 24 831-9370 = 15 461 E Ft.
Helyesen számítottuk ki a fentiek szerinti három adót, és helyesen könyveltük?
Helyesen számítottuk ki a fentiek szerinti három adót, és helyesen könyveltük?
8. cikk / 15 Hitelkártyával fizetett számlák könyvelése
Kérdés: A külföldi kiküldetésben lévő dolgozók hitelkártyát kapnak üzleti útjaikon felmerült költségeik kifizetésére. A hitelkártya-forgalomról minden hónap 20-áig folyószámla-kivonatot kapunk. A cég bankszámláját a havi forgalmi összeggel minden hónap 20-áig megterheli a hitelkártya-forgalmazó. A dolgozók – eddig az időpontig – leadják a hitelkártyával kiegyenlített számláikat. Hogyan és mikor kell könyvelni a hitelkártya-tranzakciókat? A hitelkártyát a könyvekben mint pénzeszközt vagy mint kapott hitelt kell kimutatni?
9. cikk / 15 Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben
Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos előírása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
10. cikk / 15 Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése
Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már beadott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
