Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályos előírás lehetővé teszi minden olyan cég számára az egyszerűsített végelszámolást, amely cég nem kötelezett könyvvizsgálatra. (A kérdés adatai szerint úgy gondoljuk, hogy az adott esetben ez a feltétel teljesül.)Követelmény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonnal fogadja el a vagyonmérlegeket.A vagyonmérlegek helyessége elfogadásának az is feltétele – mivel átalakulásnál kötelező a könyvvizsgálat -, hogy a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentésben nyilatkozzon annak a helyességéről, elfogadhatóságáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Részlet a válaszából: […] ...követően. Az új előírás lehetővé teszi minden olyan cég számára az egyszerűsített végelszámolást, amely cég nem kötelezett könyvvizsgálatra. (A főszabály szerint azok a cégek, amelyek nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, a létszám pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszából: […] ...(a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentést), üzleti jelentést, az ezeket alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Könyvvizsgálatra már nem kötelezett cég

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] ...Egyébként az értékhatárok 2012. január 1-jét ő l változatlanok.Az Szt. 155. §-ának (3) bekezdése szerint nem kötelez ő a könyvvizsgálat, ha az alábbi feltétel együttesen teljesül:– az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Előtársasági beszámoló

Kérdés: A kft. 2009. december 15-én alakult, a cégbíróság 2010. január 5-én jegyezte be. A társaság üzleti évének a mérlegfordulónapja: minden év december 31-e. Az előtársasági időszakban a társaság semmilyen vállalkozói tevékenységet nem végzett. Kell-e az előtársasági időszakra társaságiadó-bevallást benyújtania és beszámolót készítenie? Ha igen, akkor azt milyen időszakra kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenülattól, hogy a kft. az előtársasági időszak alatt nem végzett vállalkozásitevékenységet.Az előtársasági beszámoló könyvvizsgálatára, elfogadására,közzétételére az általános előírásokat kell alkalmazni.A kft. első üzleti éve 2010. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 21. §-a szerinti elkészítésével kell megállapítani. Az Szt. 21. §-ának (5) bekezdése alapján pedig, amennyiben azrt.-nél a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálatikötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgálói jelentés elé került a "független" jelző) valójában tartalmi változást is takar. Az eddigi előírások szerint kötelező könyvvizsgálat esetén a beszámolóhoz kapcsolódóan külön dokumentum volt a könyvvizsgálói záradék vagy a záradék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Pótolható-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
Részlet a válaszából: […] ...korlátolt felelősségű társaságnál kötelező könyvvizsgáló választása. Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése szerint: ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve köteles a könyvvizsgálót az előző üzleti év beszámolójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...közzé a társaság, amelyet a jóváhagyásra jogosult testület nem fogadott el, különösen akkor, ha az éves beszámolóhoz – kötelező könyvvizsgálat esetén – mellékelték a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.