5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Könyvvizsgálatra már nem kötelezett cég
Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?
2. cikk / 5 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
3. cikk / 5 Választott könyvvizsgáló, könyvvizsgálatra nem kötelezett társaság
Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?
4. cikk / 5 Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
5. cikk / 5 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?