Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...a 2009. évre történő elszámoláson nem változtataz a tény, hogy az adóhatóság részletfizetési lehetőséget engedélyezett (ettőlmég a kötelezettség az adóhatósággal szemben fennáll): T 8632 – K 463-11).Adóbírságot, késedelmi pótlékot, eredményt terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Áfamódosítás hatása

Kérdés: Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak szerint a módosítást úgy kívánjákvégrehajtani, hogy a számlák befogadójánál a számlahelyesbítések miatti továbbifizetési kötelezettség ne keletkezzen. Ez esetben az eredeti szerződést úgykell módosítani, hogy az az ellenértéket a szolgáltatás díja +...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Munkahelyi étkeztetés saját konyhán

Kérdés: Konyhát is üzemeltető vendéglátó-ipari kft. alkalmazottai számára természetbeni juttatásként biztosítja a munkahelyi étkezést. Az egy dolgozó által elfogyasztott étel értékét úgy határozzák meg, hogy kiszámítják az egy adag elkészítéséhez felhasznált különböző nyersanyagok értékét, és ezt számolják el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Helyes az így kiszámított önköltségi ár? Mi lesz az áfafizetés alapja, ha a kiszámított önköltségi ár a külsősök által fizetendő menüár 40-50%-a vagy 60-70%-a?
Részlet a válaszából: […] ...értékétkell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 552 – K 271, 467és T 271 – K 582). Mi legyen az áfafizetési kötelezettség alapja? A munkahelyiétkeztetés természetbeni juttatásnak minősül. Adómentes természetbeni juttatásaz Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-ának (3) bekezdése szerint: ez esetben az adóalapja a nyújtott szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke. Az adófizetésikötelezettség az Áfa-tv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a tevékenységtényleges megvalósításának időpontjában keletkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.