Áttérési különbözettel kapcsolatos teendők

Kérdés:

Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság – a hatályos jogszabályok alapján – 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?

Részlet a válaszából: […] ...Katv. 27. §-a szerint, ha az adózó az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit a Katv. szerint kívánja teljesíteni, akkor – a Katv. 28. §-ában foglalt kivétellel – a Tao-tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Kisadózó helyett valami más megoldás

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és vámhatóságnak erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával, az állami adó- és vámhatósághoz bejelentse, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. A 4. § (1) bekezdése szerint a kisadózói adóalanyiság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...iroda visszatér a Tao-tv. hatálya alá, akkor az Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerint a nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonfelosztási javaslatba elkülönítetten kell beállítani-a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek (ideértve a lekötött tartalékként kimutatott kötelezettséget is) rendezésére szolgáló eszközöket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Társaságiadóalap-csökkentés kiva hatálya alá átlépés előtt

Kérdés: Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a vállalkozást az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége terhelné, akkor a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...saját elhatározásból lekötött tartaléką adózott eredmény+ a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség− a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...a saját elhatározásból lekötött tartalék, az adózott eredmény és a taggal szemben jóváhagyott osztalék miatt fennálló kötelezettség együttes összegéből a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Kivaalanyiság előtti fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. feloldhat-e kiva előtt képzett fejlesztési tartalékot a kiva hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint, ha egy társaságiadó-alany áttér a kiva szerinti adózásra, akkor az áttérést megelőző adóév társaságiadó-kötelezettségét a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint állapítja meg, azzal az eltéréssel, hogy választása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...jön létre. Az egyéni céget tehát az egyéni vállalkozó alapítja. Egy újként alapított szervezet nyitó mérlegében nem lehetnek kötelezettségek, a nyitó mérleg forrásoldalán csak a jegyzett tőke lehet! Az Evtv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközök és nem pénzeszközök (egyéb eszközök) szerepelhetnek, a forrásoldalon pedig csak a jegyzett tőke (saját tőke). Sem kötelezettséget, sem jövőbeni vagy múltbeli bevételt, költséget, ráfordítást nem lehet apportálni (az új Ptk. előírásai sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.
1
2
3