Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások.)Itt kell megjegyezni, a számviteli előírások csak a követelések és a kötelezettségek esetében ismerik az elévülés intézményét, az egyéb eszközök vonatkozásában nem! A kérdés szerinti tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszából: […] ...reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) értelmében reklámadó-kötelezettség terheli a reklámok Rtv. 2. §-ában rögzített platformokon történő közzétételét. Az Rtv. 1. § 7. pontja szerint reklámnak minősül:– egyrészt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Beruházás lebonyolítása

Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?
Részlet a válaszából: […] ...A magyar kft.-nek az orosz cég által euróban felvett, a kft.devizaszámlájára folyósított hitelt az orosz céggel szembenikölcsönkötelezettségként kell kimutatni (T 386 – K 452), a folyósításidőpontjában érvényes választott euróárfolyamon forintra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
Részlet a válaszából: […] A válasz kiindulópontját a 2003/22. Adózási kérdés határozzameg. Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése 9. pontjának g) alpontjaalapján a kereskedelmi képviselet az áfa vonatkozásában telephelynek minősül.Ugyanakkor a kereskedelmi képviselet az 1997. évi CXXXII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni. Felmerült a kérdés, ott, aholkötelező a könyvvizsgálat, ott, ez a kötelezettség a jogszabály által előírtközbenső mérlegre vonatkozik-e? A válasz egyértelműen igen. Ilyen vállalkozónála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szt. változásai a csatlakozás időpontjával

Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
Részlet a válaszából: […] ...fióktelepeivel kapcsolatos számviteli előírások módosítása a fióktelepek letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettségét érinti. Ezen fióktelepek ugyanis mentesülnek az Szt. 153. §-ának (5) bekezdésében előírt letétbe helyezési, a 154...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...előírásai [az Szt. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése, 44. §-ának (4) bekezdése] szerint a mérlegben a devizaeszközöket és a devizakötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a vállalkozó által választott – devizaárfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.