Visszavásárolt saját üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Vállalkozásunk 4 magánszemély tulajdonosából 3 kilépett, őket a vállalkozás vásárolta ki. Most a visszavásárolt saját üzletrészt szeretnénk megszüntetni, a lehető legegyszerűbb módon. Asaját üzletrész nyilvántartás szerinti értéke 34.800 ezer forint, névértéke 1800 ezer forint. Avállalkozás jegyzett tőkéje 3000 ezer forint. Helyesen járunk-e el akkor, ha a saját üzletrészt a vállalkozás bevonja az alábbiak szerint? Első lépésként a vállalkozás tulajdonosa határozatot hoz, amelyben a saját üzletrész bevonásáról dönt, valamint a jegyzett tőke 1800 ezer forinttal való növelését határozza el, hogy a jegyzett tőke 3000 ezer forint maradjon. Második lépésként a cégbejegyzés napjával a saját üzletrész névértéke és nyilvántartás szerinti értéke különbözetével, 33.000 ezer forinttal csökkenti az eredménytartalékot. Így a saját üzletrész 0 forintra fut. Végezetül a saját üzletrész vásárlásakor képzett 34.800 ezer forint lekötött tartalékot visszavezeti az eredménytartalékba. A fenti leírtak – véleményünk szerint – nem jelentenek adófizetési kötelezettséget a vállalkozás és a tulajdonos számára. Helyesen gondoljuk? Van egyszerűbb módja a saját üzletrész megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...törzstőke-leszállítással történő bevonása miatt sem a határozatot hozó tulajdonosokat, sem a társaságot nem terheli adófizetési kötelezettség. A Ptk. előírásainak az üzletrészek szabálytalan visszavásárlásával történő megsértése, nem jogszerű adatoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszából: […] ...eljárási hiba folytán a kért időpontban nem jegyzi be a beolvadást, akkor erről a cégét képviselő személynek is tudomása van, és így kötelezettsége a társaságon belüli érintettek tájékoztatása, az érintettek pedig kötelesek tovább egyeztetni, számlázni stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Külföldi bankszámla bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Magyar, áfás magánszemély euróban kiállított számlájának ellenértékét német bankszámlára szeretné utaltatni. Külföldön vállalkozási tevékenységet nem folytat. A NAV ezt elfogadja?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 3. §-a írja elő az áfa fizetésére kötelezett magánszemély számára a belföldi pénzforgalmi számla nyitására irányuló kötelezettséget. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Új Art.) 66. §-a kötelezővé teszi, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Választott könyvvizsgáló szerepe átalakuláskor

Kérdés: Két társaság elhatározta, hogy a május 31-i mérlegfordulónappal elkészített vagyonmérleg-tervezete lesz az alapja az összeolvadásnak. A jogszabályoknak megfelelően az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzésére független könyvvizsgálót választottak. 2010. 12. 31-i fordulónappal elkészült az egyik társaság éves egyszerűsített beszámolója, amit a társaság állandó könyvvizsgálója auditált. Kérdés, hogy a választott könyvvizsgálónak milyen kötelezettsége van a 2011. 05. 31-i vagyonmérleg-tervezettel kapcsolatban, természetesen az átalakulást végző könyvvizsgálóval való együttműködésen kívül?
Részlet a válaszából: […]  A válasz rövid és egyszerű: az éves beszámolófelülvizsgálatára választott könyvvizsgáló feladata az éves beszámolóvalódiságának, szabályszerűségének a felülvizsgálata, a vagyonmérlegek (nemcsaka vagyonmérleg-tervezet, de a végleges vagyonmérleg is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...szerepelt,akkor a társaságból történő kivét csak osztalék, illetve árfolyamnyereségformájában történhet, mindkettő szja-fizetési kötelezettséggel jár.A kérdésben leírt esetben tehát az üzletrész bekerülésiértéke a jegyzett tőke összegével azonos, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. VII. fejezete (többek között ez a fejezet foglalkozik a gazdaságitársaságok átalakulásával) sajátos beszámolókészítési kötelezettséget ír elő.Az Art. mellékletei részletezik, hogy mely adókról milyen gyakorisággal, milyenidőponttal kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény kamataként fizetendő összeget a részvényesekkel, a tagokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni, így ha azt nem pénzben teljesítik, hanem nem pénzbeni vagyoni értékű juttatással egyenlítik ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.