Előleg mikor lesz árbevétel?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...szabályosan számlázta (esetleg részszámlát bocsátott ki), és azt a megrendelő elismerte, elfogadta.Összefoglalóan: a kapott előleget kötelezettségként (és nem követelésként) kell kimutatni, és csak a teljesítésről kiállított és a megrendelő által elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...speciális szabályokat a kérdésben megjelölt tevékenység tekintetében, azt az általános rendelkezések szerint kell megítélni az adókötelezettségek szempontjából. A számlázással kapcsolatos alapvető rendelkezést az Áfa-tv. 159. §-a fogalmazza meg, amely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...adja az általa létrehozott társaságnak. Itt is azt feltételezzük, hogy a tagi kölcsönt a CSP1 tulajdonos cége nyújtotta, amit a CSP1 a kötelezettségek között mutat ki (a 4792. számlán). Nyilvánvalóan, a CSP1 tulajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy a tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIV. törvény. A személyijövedelemadó-kötelezettséget nem befolyásolja, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.A jövedelmek utáni adókötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Lakásbérbeadás berendezési tárgyakkal

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz nem lehet más, mint amit az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése előír: az eszközöket (így a lakás berendezési tárgyait is) és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló (leltár) elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Tulajdoni hányad arányában áthárított felújítás áfája

Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?
Részlet a válaszából: […] ...– elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. A kft. nevére kiállított számla szerinti karbantartási kötelezettségeket az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell kimutatni.(Kéziratzárás: 2021. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Cserébe adott eszköz eladási ára

Kérdés: Az Szt. 50. § (2) bekezdését figyelembe véve garanciális csere során kapott eszköznél mi lesz a cserébe adott eszköz eladási ára? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól?
Részlet a válaszából: […] ...más a helyzet. Eltérés, hogy nincs külön csereszerződés, mert az eredeti szerződésnek kell tartalmaznia – indokolt esetben – az eladó kötelezettségét az eszköz garancia keretében történő cseréjére vonatkozóan. További eltérések!Mivel minden gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelnie. Egy egyszerű példával folytatva: Legyen az áfával növelt ellenérték 3.600.000 Ft (az eladónál követelés, a vevőnél kötelezettség). A különmegállapodás szerinti 360 Ft/euró árfolyammal számolva 10.000 euró. Amikor a vevő a 10.000 eurót átutalta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Üzletrész értékesítése névértéken

Kérdés: Ügyfelünknél felmerült, hogy a "családi" (férj-feleség tulajdonosok) kft. 50%-os tulajdoni részét annak tulajdonosa értékesítené (nagykorú) gyermekének. A kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 22.570 E Ft. Az üzletrész 1500 E Ft-ért kerülne eladásra. Kérem a segítségüket az üzletrész adásvételét illető adójogi megítélésében és az alább leírt, valószínűleg helytelen értelmezés tisztázásában! Az ügylet megítélésében a 320. szám 6563. kérdésre és a 209. szám 4369. kérdésre adott válaszokat vélem irányadónak. Ha a 6563. kérdésre adott választ tartom helyesnek, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel az üzletrész eladási értéke megegyezik annak szerzési értékével. A vevő részéről sem keletkezik adófizetési kötelezettség, mert az ő esetében az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. Ha a 4369. kérdésre adott választ tekintem mérvadónak, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ám a vevő részéről adófizetési kötelezettség keletkezik, mert az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése szerint bevételt szerez, amely az Szja-tv. 28. §-a (14) bekezdése szerint adóköteles.
Részlet a válaszából: […] Dicsérendő, ahogyan a kérdező körültekintő módon keresi a választ az ügyfél problémájának megoldására. Így találta meg a kérdésben hivatkozott válaszokat, amelyek azonban nincsenek összhangban. A kérdésben hivatkozott válaszoknál azonban magában a kérdésben is érdemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: 2021. január 1-jétől a számviteli törvény létszám alatt a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma meghatározást használja. Hogyan kell az Szt. szerint ezen létszámot számítani, milyen jogviszonyok számítanak bele, és hogyan kell éves szinten számítani? Például fb-tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, vagy egyszerűsített foglalkoztatottak, vagy fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák, hogyan számítandók a munkavállalók átlagos létszámába? Kérem, szíveskedjenek a számítás módszeréről tájékoztatni, mivel ez az adat a beszámoló formáját és a könyvvizsgálati kötelezettséget is befolyásolhatja.
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a 2020. évi CXVIII. törvény 177. §-a 2021. január 1-jétől szövegcserés módosítással több paragrafusban az "átlagos statisztikai létszám" szövegrészből törölte a "statisztikai" jelzőt. Az Szt. 116. §-a (4) bekezdését a "foglalkoztatottjai átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
1
2
3
8