Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 137. §-a alapján az átalakuló társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a társaság rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében az eszközöknek, illetve az esetleges kötelezettségeknek piaci értéken kell szerepelniük, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] ...okai vannak.Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a céltartalékot aharmadik felekkel szembeni – valójában jövőbeni – fizetési kötelezettségekrekell képezni. A nem realizált árfolyamveszteség viszont egy múltbélikötelezettséghez kapcsolódik úgy, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...kell megszüntetni. Ha ez nem megy, akkor a tulajdonosoknak atagi kölcsönt el kell engedni, hiszen a végelszámolás alatt mindenkötelezettséget meg kell szüntetni.Ha nincs tagi kölcsön, de pénze sincs a társaságnak amegfizetendő járulékok, illetékek kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...és a kettős könyvvitel szabályai mellett ezen az árfolyamon számított forintértéken kellett a külföldi tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kimutatni.Ha a külföldi pénzértékre szóló tartozás (az adott esetben a tulajdonosok hitele) törlesztése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...Magánszemélytől felvett kölcsön kamata utáni szjaA magánszemélyt a jövedelme után az Szja-tv. előírása alapján terhelheti adókötelezettség. A hitel tőkerészének visszafizetése azonban nem bevétel (nem adóköteles), és ha 2001-ben kamatfizetés nem történt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.