Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Gyógyszerészek szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?
Részlet a válaszából: […] ...bevezetőben hivatkozott előírása azonban az egészségügyi közszolgáltatást ellátókat mentesíti a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól. Az Szht. 3. §-ának c) pontja alapján egészségügyi közszolgáltatás az Eü-tv. 3. §-ának e) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A 2011. évi CLV. törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató, feltéve hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után. A patika többek között gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, dermokozmetikai termékeket is értékesít. A gyógyszerészek, gyógyszertári szakasszisztensek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Például ha valaki vesz az OEP által támogatott gyógyszert és egy kozmetikai terméket. Közfeladatot ellátó személy az egyik percben, a másik percben pedig nem az? Minősíthető-e mind a két esetben közfeladatot ellátónak? Vagy meg kell bontani, de hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell egészségügyi közszolgáltatásnak minősülnie ahhoz, hogy a patika részben mentesüljön a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól.Az Eü-tv. 3. §-ának e) pontja az egészségügyi szolgáltatást definiálja. A hosszú meghatározásból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Egészségügyi szolgáltatás díja

Kérdés: Egy orvosi kft.-nek az OEP-től kapott egészségügyi szolgáltatás díjáról havonta kell-e számlát kibocsátania?
Részlet a válaszából: […] ...teljesít [Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének c) pontja]. Ehhez kapcsolódóan rögzíti a jogszabály, hogy mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Visszamenőleg kiállított számla

Kérdés: Az egyéni vállalkozó és a költségvetési szerv között folyamatos teljesítésű szerződés áll fenn. Az egyéni vállalkozó tevékenysége egészségügyi szolgáltatás, tehát áfamentes. A szerződés szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig számláz az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv pedig 30 napon belül fizet. Az egyéni vállalkozó az idei évben visszamenőleg 4 évre állított ki teljesítési számlát, évenként külön-külön. Lehet visszamenőleg ennyi évet számlázni? Köteles a költségvetési szerv befogadni?
Részlet a válaszából: […] ...köteles számla kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása az Áfa-tv. 85. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást a személyijövedelem­adó-bevallásban kell megállapítani, bevallani és megfizetni, tehát itt nincs előlegfizetési kötelezettség.Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás elszámolása

Kérdés: Az 53/2007. FVM rendelet szerint igénybe vett állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás helyes könyvelése felől érdeklődöm (figyelembe véve, hogy csak az áfa kerül kifizetésre, illetve visszaigénylésre) az állattartó oldaláról.
Részlet a válaszából: […] ...azállattartó az igénybe vett állat-egészségügyi szolgáltatásokról a szolgáltatótólszámlát kap, amelyet a szolgáltatóval szembeni kötelezettségként mutat ki. Azállattartó ezen számla alapján a szolgáltatás áfa nélküli értékét elszámoljaköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Vizitdíj elszámolása

Kérdés: A vizitdíj számviteli elszámolásával kapcsolatosan egymásnak ellentmondó szakmai iránymutatások jelentek meg. A Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válasz szerint a társasági formában működő egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjat, az OEP-től megkapott bevételt – mint az E. Alaptól járó támogatást – az egyéb bevételek között kell elszámolniuk. Egy másik szaklap egyik számában a Háziorvos bevételei címszó alatt közzétett vélemény szerint a vizitdíjból származó bevételt, ugyanúgy, mint a "kártyapénzt", az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, mivel az az elvégzett tevékenységgel arányosan jár, ezért a kapott támogatás szolgáltatásnyújtás ellenértékének részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Az egymástól eltérő tartalmú iránymutatások az iparűzési adó alapjának a meghatározását is érintik. Jogszabályi hivatkozással tegyék egyértelművé a helyes elszámolás rendjét! Ha az egyéb bevételkénti elszámolás a helyes, mutassák be a "kártyapénz" és a vizitdíj számviteli elszámolásában megjelenő eltérést eredményező jogszabályi hátteret!
Részlet a válaszából: […] ...megtervezésre és elszámolásra,amelyekről a pénzforgalom egyszerűsítése érdekében az egészségügyiszolgáltatóknak csak elszámolási kötelezettségük keletkezik, majd az elszámolásOEP általi jóváhagyását követően jeleníthető meg támogatásértékű bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Háziorvosi szolgálat díjai

Kérdés: Háziorvosi szövetkezet esetében milyen bevételi tételként kell könyvelni az OEP-től kapott különböző támogatási kiutalásokat: területi díj, fix díj, eszköztámogatás, teljesítményarányos díj? Árbevétel, egyéb bevétel vagy rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...bevételek között kell elszámolni,de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni mint fejlesztési célra -visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.