17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Egyesület beszámolókészítése
Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?
2. cikk / 17 Társasházak könyvvizsgálata
Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
3. cikk / 17 Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt?
Kérdés: Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt a jelenleg hatályos jogszabályok szerint? Végigolvastam a számviteli törvényt és a 479. kormányrendeletet, de nem találtam sem tiltó, sem megerősítő részt azokban.
4. cikk / 17 Társasházi könyvelés és a közös képviselő
Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
5. cikk / 17 Társasházak számviteli feladatai, követelményei
Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
6. cikk / 17 Ügyvédi iroda számvitele, adózása
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
7. cikk / 17 Rendező tételek könyvelése
Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?
8. cikk / 17 Ügyvédi iroda könyvvezetése
Kérdés: 2004. január 1-je után az ügyvédi iroda készíthet-e egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót, vagy rá is vonatkozik az Szt. azon előírása, hogy 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitellel alátámasztott éves (egyszerűsített éves) beszámolót készíthet?
9. cikk / 17 Társasház könyvviteli rendszerének változtatása
Kérdés: 2001 májusában alakult társasház a kettős könyvvitelt választotta. Év végére kiderült, hogy árbevétele éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Áttérhet-e 2001-ben az egyszeres könyvvitelre?
10. cikk / 17 Közhasznú alapítvány könyvvezetése
Kérdés: A közhasznú alapítványt – jogelőd nélkül – 2001. január 11-én vette nyilvántartásba a megyei bíróság. Választhatott-e egyszeres könyvvezetést?