Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...(bérjárulékokkal együtt 18,5%-ot),= a munkáltató 2021-ben 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.A napidíjra elszámolási kötelezettséggel előleg is adható, amelyet a kiküldöttel szembeni követelésként kell kimutatni az átadás időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg a 15 eurót, a 15 eurónak megfelelő forintösszeget, akkor annak teljes összege elismert költség, azaz nem terheli adófizetési kötelezettség.)A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...15 euró, ha a külföldre kiküldött napi 20 eurót kap!)Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyikben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...a bevittvagyon (könyv szerinti értéken) és az összes vagyon (könyv szerinti értéken)ará­­nyá­ban lehet továbbvinni a veszteséget.2. A kötelezettségek kezeléséről a törvények – az egyénicégre vonatkozó új előírásokkal összefüggésben – valóban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...kell – a14 százalék ehót a számlázott (adóalap-kiegészítéssel nem növelt) bevételből lekell vonnia. Ebben az esetben az adófizetési kötelezettség a kifizetőiadólevonással és/vagy a negyedévenként általa fizetendő adó befizetésévelteljesül. Ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...és az üzleti ajándékozásnak van egy adó alól mentesített része, és csak az ezen felüli rész után keletkezik adófizetési kötelezettség.A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése külön meghatározza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.