Tulajdonjog értékesítése – fejlesztési tartalék

Kérdés: Társaságunk a 2020. évben jelentős összegű fejlesztési tartalékot képzett. A felhasználás időbeli korlátja 2024. 12. 31. Ezen felhasználási kötelezettség ismeretében, tevékenységének folytatása mellett eladható-e a részvénytársaság 100%-os tulajdonjoga? Természetesen a részvény árában érvényesítve ezt a kötelezettséget. (Vagyis a 2020. évi fejlesztésitartalék-képzés kizárja-e a 2021. évi tulajdonosváltás lehetőségét?)
Részlet a válaszából: […] A 100%-os tulajdonos döntését is a vevő értékítélete határozza meg, amelyet a saját tőke nagysága mellett a társaság tevékenysége, ezen tevékenység várható jövője, a társaság piaci helyzete, partnereivel való kapcsolata határozza meg, és nem az, hogy képzett-e vagy sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény

Kérdés: EU-ból történő termékbeszerzés esetén a beszállító számláján 20 napos fizetési határidő esetén 2% engedmény/skontó szerepel. A számlát a 2% engedmény figyelembevételével a határidőig kiegyenlítettük. Mindezek után az érvényesített engedményről számlát küld a partner. Minek minősül a küldött számla áfa, adózási és számviteli szempontból? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...beérkező számla (helyesbítő számla) alapján könyvelni kell az engedmény összegét a beszerzési érték és a szállítóval szembeni kötelezettség csökkentésével. Természetesen az engedmény összegével csökkenteni kell a fizetendő áfát is. Az engedménnyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Osztalékkövetelés engedményezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszából: […] ...az osztaléknak a bevallása a korábbi években nem történt meg.) Így az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége az engedményes követelés érvényesítésekor, tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor válik esedékessé. Ha erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Szállítói engedmény kiskeradónál

Kérdés: Egy kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás szállítóival különféle engedményekre vonatkozó megállapodást kötött. Ezen engedményekkel jellemzően éves gyakorisággal számolnak el, az ezt alátámasztó dokumentáció azonban csak az üzleti évet követően áll rendelkezésre. A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel, a beszámoló letétbe helyezése 2020. május 1-ig nem történt meg. A kiskereskedelmi adóban merül fel kérdésként, hogy mely időszaki szállítói engedmények tartoznak a kiskereskedelmi adó alapjába, és miként kell eljárni az éves adókötelezettség megállapítása során, mert az adóalapadatok, különösen az engedmény összege ekkor még nem áll rendelkezésre? A havi adóelőleg számításánál miként kell eljárni, tekintve, hogy a 2019. évi beszámoló közzététele nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt (a továbbiakban: Kiskeradó-tv.), mely részben megváltoztatja a Korm. rendelet szerinti adókötelezettség szabályait is annak érdekében, hogy a két jogszabály által megállapított – tartalmát tekintve azonos – két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Tulajdonosi követelés engedményezése

Kérdés: "A" kft. megvásárolt egy másik gazdasági társaságot, "B" kft.-t. A vásárlásról üzletrészvásárlási szerződés készült, amelyben "B" kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket az "A" kft.-nek, a "B" kft. jegyzetttőke-értékén (3000 E Ft), amely összeget az "A" kft. a szerződés aláírásával ki is fizetett "B" kft. magánszemély tulajdonosainak. Az "A" és a "B" kft. jelenleg is külön cégjegyzékszámon működő cég, a "B" kft.-nek az "A" kft. tulajdonosa lett. Az üzletrészvásárlási szerződés mellett készült egy engedményezési megállapodás, amelyben rögzítik a felek (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa, illetve az "A" kft. vezető tisztségviselője), hogy a "B" kft.-nek 2447 E Ft tartozása (kötelezettsége) áll fenn a "B" kft. magánszemély tulajdonosa irányában, amely tagi kölcsönből áll. A felek megállapodnak abban, hogy az engedményező (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa) a 2447 E Ft követelését az engedményesre ("A" kft.-re) engedményezi. A követelés vételára 2447 E Ft, amelyből 2000 E Ft az engedményező részére korábban megfizetésre került, mely tényt az engedményező aláírásával is elismert. Az engedményes kötelezettséget vállal arra, hogy a fennmaradó 447 E Ft-ot egy éven belül megfizeti az engedményező részére. Az engedményezési megállapodás megfelelő erre az esetre? A "B" kft. nem szerepel az engedményezési megállapodásban, nála mi alapján történik a kötelezettség kivezetése? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni az "A" és a "B" kft.-nél? A társasági adóban adóalapot változtat-e a fenti esemény?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosnak a "B" kft. juttatta, akkor a "B" kft. a tagi kölcsönt törlesztette, és ezzel az összeggel a magánszemély tulajdonossal szembeni kötelezettséget csökkentenie kellett, és így engedményezni csak 447 E Ft-ot lehetett.Ha a 2000 E Ft-ot az "A" kft. juttatta, akkor az "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Forgalmazott italokból ajándék

Kérdés: Ha cégünk az általunk forgalmazott italokból ajándékot szeretne adni egy másik megvásárolt termékünk mellé, és mindezt étteremben tenné, akkor az elfogadható-e árumintának vagy kóstoltatásnak? A kiszerelés nem lenne kisebb, mint egy normál termék. Ha nem tudjuk így figyelembe venni, akkor ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezne? Az is kérdés, ha nem kötjük saját termék vásárlásához az ingyenterméket, hanem csak az étteremben vacsorázó vendégek mindentől függetlenül megkapják, akkor az szóróajándék, és magasabb adókategóriába kerül?
Részlet a válaszából: […] Ha a cég az általuk forgalmazott italokból ajándékot szeretne adni egy másik megvásárolt termékük mellé, és mindezt étteremben (vagy nem étteremben) tenné, akkor az adott másik megvásárolt termék nem minősül árumintának vagy kóstoltatásnak. Árumintának a képviselt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Automata autómosók használata, elszámolása

Kérdés: Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?
Részlet a válaszából: […] ...az adóról, amely a jogalap és az összegszerűség tekintetében egyaránt alkalmas az e törvényben szabályozott jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. Az áfabevallásba beállított fizetendő adó nyilvántartását olyan módon kell vezetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Kiegészítő ár figyelembevétele az alapárnál

Kérdés: A társaság kifejlesztett egy nagy értékű szoftverrendszert. A szoftverfejlesztéssel kapcsolatos ráfordításait aktiválta. Ezt a rendszert oly módon értékesítette, hogy a szoftver ellenértékét egy – a fejlesztési költségeknél lényegesen alacsonyabb összegű – fix alapárban és 3 év alatt évenként elszámolandó kiegészítő árban határozták meg. A kiegészítő ár a szoftverrendszer hasznosításának a vevő által a következő 3 évben elért nyeresége 50%-ában került meghatározásra. A figyelési időszak alatt az eredményt görgetik. Így ha pl. az első év még veszteséges volt, akkor visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak, hiszen a következő év(ek) nyereségét csökkentik vele. Ha mindhárom év összességében veszteséges volt, akkor nem jár kiegészítő ár. A vevő a szoftverrendszer tulajdonjogát a szerződés aláírásakor, azaz most szerzi meg. Hogyan kell ezt számláznia az eladónak, hogyan kell könyvelnie? A szoftvert az immateriális javak között tartottuk nyilván. Így az eladáskor a könyv szerinti érték teljes összegét vezetnénk az egyéb ráfordítások közé, és a számlázott alapárat egyéb bevételként számolnánk el. Ez azonban az első évben jelentős veszteséget fog eredményezni, ugyanakkor a következő 3 évben – előzetes kalkuláció szerint – a szoftver értékének a többszöröse is megtérülhet a kiegészítő árban. A kiegészítő ár elszámolásakor az eredeti számlát kell-e helyesbíteni (megnövelni), vagy egy önálló számla lesz? A kiegészítő árat elszámolásakor a tárgyévi eredmény javára lehet elszámolni, vagy a szerződéskötéskori évet kell módosítani vele?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mivel egyrészt a kifejlesztett szoftver nyilvántartásba vételének módja sem felel meg a számviteli követelményeknek, másrészt a vevővel kötött szerződésben valójában nem kiegészítő árban állapodtak meg, hanem a jövőbeni eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Követelések faktorálása

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott pénzösszeget (ezt nem lehet előlegnek tekinteni) fizet, amelyet az adósnál (a kérdező cégnél) a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt: T 384 – K 4512.A faktordíj a faktorcég pénzügyi szolgáltatásának ellenértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Pénzügyileg nem folyósított kölcsön beszámítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolt egy ingatlanügyletből származó követelést, amelynek árát az engedményező "B" társaság részére még nem fizette meg. (Egyéb kötelezettségként tartja nyilván "A" cég a könyveiben.) A "B" cég kölcsönmegállapodást kötött "A" céggel, amely szerint a fenti követeléssel egyező összegben kölcsönt ad, de azt nem folyósítja pénzügyileg, hanem a Ptk. 6:49. §-ában leírtak szerint beszámítással nyújtja. A kölcsönszerződésben szereplő beszámítás alapján "A" cég könyveiben az egyéb kötelezettség átkönyvelhető kölcsönkötelezettséggé?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A kérdésben leírtak alapján "B" cégnek az engedményezés kapcsán követelése van "A" társasággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
1
2
3
20