Szállítólevél mellé számla?

Kérdés: Van-e szabály arra, hogy minden szállítólevél mellé kell számla? Olyan szállítólevélről van szó, amelyet garanciális javítás vagy garanciális csere miatt állítunk ki. A javított, cserélt áruk átadásánál olyan szállítólevelet állítunk ki, amely nulla értékű. Kell-e róla nulla értékű számlának készülnie? Amikor garanciális javításra visszahoznak egy árut, kell-e róla nekünk "bevételezési" szállítólevelet kiállítani? Vagy elég az a szállítólevél, amit a vevő hoz magával? Ingyenesen átadott termékminták esetén elég-e egy szállítólevél, vagy erről is kell nullás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...megtörténtétdokumentáló számlával. Ez az azonosítás azonban nem megalapozott. Az Áfa-tv. 159. §-a rendelkezik a számlakibocsátásikötelezettségről. A főszabály szerint az adóalany köteles atermékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról – ha az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárítottadót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettségetjelent. Fordított adózásnál az adó megfizetésére a megrendelő kötelezett. Ezenkötelezettségének elsősorban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Garanciális munkák külső céggel történő elvégeztetése

Kérdés: Az építőipari vállalkozás alvállalkozóként végzett munkájának számlázott értékéből a megrendelő 5 százalékot visszatartott egy évre. Az egy év lejártakor a megrendelő és a kivitelező felmérte a hibákat. A kivitelező hozzájárult, hogy a megrendelő a hiánypótlásokat külső céggel végeztesse el a visszatartás terhére. Így a kivitelező a visszatartott 5 százalékot sohasem fogja megkapni, sőt az is előfordulhat, hogy elég sem lesz a visszatartott összeg. A megrendelő jegyzőkönyvet és elszámolást készített azzal, hogy a visszatartásnak megfelelő követelést írjuk le. Milyen bizonylat alapján és milyen főkönyvi számlára könyveljük a követelés megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] ...Ez az összeg szerepel a kivitelezőnél a megrendelővel szembenikövetelésszámlán.A két fél megállapodása alapján a garanciáliskötelezettségből adódó hibajavításokat nem a kivitelezővel, hanem külső céggelvégezteti el a megrendelő. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Külföldi részére végzett garanciális javítás áfavonzata

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?
Részlet a válaszából: […] ...megegyezik, úgy a kijavítás, a kicserélés nem tekinthető önálló szolgáltatásnyújtásnak, termékértékesítésnek, tehát nem jár áfakötelezettséggel. (Természetesen, ha valamely alkatrészért külön ellenértéket kér az adóalany a vevőtől, mert arra nem terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.