Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...oszlopban kell kiszűrni a jogelőd gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek, céltartalékok, illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Transzferár-dokumentációs nyilvántartás

Kérdés: A transzferár-dokumentációs nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Annak megállapítása, hogy kell-e transzferár-dokumentációt készíteni, szerintünk a következő:
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolt vállalkozásával (Tao-tv. 4. § 23. pont) kötött szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt.E kötelezettség nem vonatkozik az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózóra, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...4. § 23. pont a)-e) alpont szerinti kapcsolt vállalkozások közti ügylet mentessége, ha a vagyonszerző fő tevékenysége az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy saját tulajdonú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Magánszemély tulajdonos értékesíti üzletrészét

Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...millió forint.A "B" kft. az üzletrészvásárlással az "A" kft. többségi tulajdonosa lett, beléphet a konszolidált beszámolókészítési kötelezettség, társasági adó szempontjából pedig a kapcsolt vállalkozásból adódó problémákra indokolt odafigyelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Üzletrészvásárlás vevőnél, megvásárolt kft.-nél

Kérdés: Cégünk (Zrt.) üzletrész-adásvételi szerződést kötött kettő magánszeméllyel (Eladók), akik 50-50%-os arányban rendelkeztek üzletrésszel a Kft.-ben. A Zrt. mint Vevő és az Eladók adásvételi szerződése szerint az Eladók eladják, a Vevő pedig összesen 70.000 E Ft-ért megvásárolja az Eladók tulajdonában lévő 100% mértékű üzletrészeket. Az üzletrészek vételárát könyvvizsgáló által készített cégértékelés, ingatlanértékelési szakvélemény, közbenső mérleg, készlet és vagyonleltár alapján állapították meg. A Zrt. az üzletrészek vételárát a személyi jövedelemadóval kapcsolatos előírások betartásával az Eladók által megadott bankszámlára átutalta. Közbenső mérleg adatai: befektetett eszközök 16.000 E Ft, forgóeszközök 37.000 E Ft, saját tőke 43.450 E Ft, kötelezettségek 9550 E Ft. AZrt. üzemelteti a kft.-t különálló egységként. A Zrt. 100%-os tulajdonosa a Kft.-nek. Az ügyvezetés a Zrt.-ben és a Kft.-ben ugyanaz a személy. Számviteli szabályok értelmében hogyan kezelendő a fentiekben leírt adásvételi szerződés a Zrt. vonatkozásában, illetve a Kft.-nél? (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, üzletágvásárlás.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti adásvételi szerződéssel a Kft.-nél tulajdonosváltozás következett be, a két magánszemély tulajdonos helyébe tulajdonosként a Zrt. lépett be. Atulajdonosváltozást változásbejelentéssel a Kft. cégjegyzékében a Cégbíróságon is át kell vezetni.Mivel a Zrt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb tartósan adott kölcsönként kimutatandó mérlegtételek (sorok) közé.Értelemszerűen hasonlóan fogalmaz a számviteli törvény a kötelezettségek esetében is. A Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Ki nem fizetett osztalék a könyvekben

Kérdés: A 2014-ben előírt, eddig még ki nem fizetett osztalékot hogyan kell a könyveinkben szerepeltetni 2016-ban? Ha 2018. évben szeretnénk azt felvenni, hogyan tehetjük meg? A 2015. évben az adózott eredmény terhére jóváhagyott, de 2016. évben még ki nem fizetett osztalékot vissza kell rendezni. Ezt könyvelni is kell? A Tao-tv. szerinti bevallással is egyeznie kell az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadásakor jóváhagyott osztalékot az Eredménykimutatásban szereplő összegben az adózott eredménnyel szemben a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kellett könyvelni: T 493 – K 4792. Az alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség összege csak akkor változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

2015-ben jóváhagyott osztalék a 2016. évi beszámolóban

Kérdés: A 2015. évi beszámoló elfogadásakor a társaság jóváhagyta az aktuális évi adózott eredményt osztalékként, valamint kiegészítette ezt a korábbi évek eredményéből. Így a 2015. évi mérleg szerinti eredmény nulla, míg az adózás előtti 20 millió Ft. A 2016. évi beszámoló elkészítése során hogyan járjunk el helyesen? Biztosítva a záró, nyitó egyezőségét, de a mérleg és az eredménykimutatás közötti egyezőséget is, hogyan kell megnyitni a 2016. évi beszámolóban az előző évi oszlopot?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, azt könyvelni csak a jóváhagyáskor lehet (jellemzően 2017-ben). Így a jóváhagyott osztalék miatt a tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget sem lehet kimutatni, míg a 2015. évi jóváhagyott osztalékot a 2015. évi beszámoló mérlegében ki kellett mutatni. A 2016...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján – a vételár és az üzletrész szokásos piaci értéke közötti értékrész után adókötelezettség keletkezik. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása

Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
Részlet a válaszából: […] ...százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező magánszemélyek (legyen X és Y) között fennáll az a) pontban felsorolt viszony, akkor illetékkötelezettség keletkezik, akkor, amikor X részesedése 74 százalékra nő.Az offshore cég részesedésének elidegenítése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
1
2
3