9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
2. cikk / 9 Nyugdíjas kültag osztaléka utáni szocho
Kérdés:
Egy betéti társaság kültagja, aki nyugdíjas, mellette ebben a bt.-ben munkaviszonyban dolgozik. A 2023. évben kifizetett osztalék után kifizetésekor kell-e szochót fizetnie?
3. cikk / 9 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés:
A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?
4. cikk / 9 Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz
Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
5. cikk / 9 Dolgozói részvény elszámolása, adózása
Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
6. cikk / 9 Részesedés értékesítése piaci érték alatt
Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
7. cikk / 9 Fel nem vett osztalék
Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
8. cikk / 9 Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban
Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
9. cikk / 9 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
