Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközök és nem pénzeszközök (egyéb eszközök) szerepelhetnek, a forrásoldalon pedig csak a jegyzett tőke (saját tőke). Sem kötelezettséget, sem jövőbeni vagy múltbeli bevételt, költséget, ráfordítást nem lehet apportálni (az új Ptk. előírásai sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Eva-tv. hatálya alól visszatért bt. eszközének értékelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. 2007-ben 8 050 000 forint értékű autót vásárolt részletre, euróalapú lízingszerződéssel. 2008. 01. 01. hatállyal az evaadózást választotta bevételi nyilvántartás vezetésével 2011. 12. 31-ig. Az autó 1 048 000 forint maradványértéken szerepel a nyilvántartásban, piaci értéke is ennyi. A bank megküldte a tartozás értékesítését, mely szerint a hátralévő tőketörlesztés összege 4 510 000 forint, az árfolyamveszteség összege: 3 165 000 forint. A nyitó mérlegben szerepeltetni kell az árfolyamveszteséget? Ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, az Szt. előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Üzletrész ajándékozása

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. törvény kiegészítette az illetékről szóló1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdését új p) ponttal. A kiegészítésszerint 2010. augusztus 14-től mentes az ajándékozási illeték alól azajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása vagy bevonása

Kérdés: A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...sem a jövőbeni gazdálkodásbólszármazó veszteséget) nem lehet figyelembe venni. Ha a társaságnak harmadikszemélyekkel szembeni fizetési kötelezettsége lesz, az az Szt. 41. §-ának (1)bekezdésében foglaltakkal összhangban van, akkor arra céltartalékot kell képezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Üzleti vagy cégérték

Kérdés: 2003-ban történt cégvásárlás esetén (100 százalékos üzletrészszerzés) a megvásárolt társaságot a tőzsdén nem jegyzik, és több éve él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, a saját tőkének része az értékelési tartalék. A befektetésre jutó saját tőke értékének meghatározásakor megteheti e, hogy az értékhelyesbítést (az értékelési tartalékot) nem veszi figyelembe az üzleti vagy cégérték meghatározása során? Nem indokolt az értékelési elvek megváltoztatása.
Részlet a válaszából: […] ...üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei Szt. szerinti értékelésével meghatározott – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.