67 cikk rendezése:
1. cikk / 67 Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége
Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
2. cikk / 67 Tagi kölcsön kamata
Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
3. cikk / 67 Ügyvezető a tag közeli hozzátartozója
Kérdés: Következő évtől egy gazdasági társaság az ügyvezetéssel az egyik tag közeli hozzátartozóját bízná meg, aki nem tagja a kft.-nek. Mivel az ügyvezető rokon lenne, a megbízatást ingyenes megbízási szerződés keretében végezné. A leendő ügyvezetőnek nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. A nem tag ügyvezető nem lehet társas vállalkozóként biztosított, mert csak tagok vállalhatnak kötelezettséget személyes közreműködésre. A Ptk. 6.280. elismeri az ingyenes megbízási szerződést. Az említett esetben lehetséges ingyenesen végezni a megbízást?
4. cikk / 67 Osztalék a kültagnak
Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
5. cikk / 67 Ingatlan ajándékozása, részben ellenérték fejében
Kérdés: Egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant elajándékozza a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére 1.500.000 Ft értékben. Az áfát (405.000 Ft) a vállalkozás fizeti meg. Az ingatlan megvásárlásakor áthárított áfa volt, és éltünk levonási jogunkkal. Szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül? Mi lesz az szja alapja? Van-e más adó- vagy járulékvonzata? Kinek kell megfizetnie az szja-t ?
6. cikk / 67 Személyesen közreműködő házastárs
Kérdés: Egy fogorvosi szolgáltatást végző kft. tulajdonosa egy házaspár. A feleség az ügyvezető. A feleség fogorvos, ő végzi a szakmai munkát egy fogorvosi asszisztens segítségével. A férj nem ügyvezető, csak tulajdonos, és máshol biztosított, a járulékokat a másik jogviszonyában megfizeti. A tulajdonos férj mérnök, a szakmai munkában nem tud részt venni, de a vállalkozásban tevékenykedik oly módon, hogy intézi a banki átutalásokat, adminisztrációs feladatokat, kapcsolatot tart a könyvelővel. Ezen feladatok ellátásával a férj esetében megállapítható-e a személyes közreműködés, és erre tekintettel a tulajdonos házastárs kaphat-e kedvezményes adózással SZÉP-kártyát?
7. cikk / 67 Tulajdonos mint ügyvezető
Kérdés: Egy már meglévő katás bt. tulajdonosa alapított egy kft.-t, amely a társasági adó alá bejelentkezve működik. Ha a kft. tulajdonosa lesz bejegyezve a cégbe ügyvezetőként, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek? A kata kivált a fizetendő adók és járulékok közül valamit?
8. cikk / 67 Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása
Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
9. cikk / 67 Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
10. cikk / 67 Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros
Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?