Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalany az állami adóhatóságnak előzetesen bejelentse ezt a döntését. Feltételezzük, hogy a kérdező társaság ezen bejelentési kötelezettségének eleget tett, hiszen a kérdés szerint az áfát visszaigényelte. Ez esetben a beruházás terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Haszonkölcsön-szerződés alapján átvett ingatlan újraépítése

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...hasznosítani tudná, akkor sem dönthetne arról, hogy a tárgyi adómentességhelyett az Áfa-tv. általános szabályai szerinti adókötelezettséggel történjen abérbeadás.Bérbeadás előtt azonban az épületet át kellett volnaalakítani. Ezt a kft. csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Záloghitel elszámolása

Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésrehivatkozással) kifizeti az ügyfélnek (T 452 – K 381). A zálogkölcsönkifizetésekor azért kell a hitelintézettel szembeni kötelezettségetcsökkenteni, mivel a kölcsönt nem a kft., hanem a hitelintézet nyújtotta a kft.közreműködésével.A kft.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásával történhet.Annál a társaságnál, amelynek a tartozásait egy másiktársaság átvállalja, az átvállalt tartozások (kötelezettségek) könyv szerintiértékét – a tartozásátvállalás tételes dokumentuma alapján – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Faktorálás garanciával

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...bt. nem előleget kap(a bt. a faktorcégnek nem adja el a követelését később sem!), hanem kölcsönt,amelyet a bt.-nek a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatnia (T384 – K 4512 és nem a 447).Amikor a faktorcég a beszedésre (behajtásra) átvettkövetelést behajtja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti érték különbözete a kft. tárgyéviadózás előtti eredményének része, és ha ez az eredmény nyereség, akkor mégadófizetési kötelezettség is terheli. Sőt! A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b)pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Iroda átminősítése lakássá

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. (Nem terheli, mert az adott esetben a lakásértékesítés tárgyi adómentesség alá tartozik!)Az átminősítés miatti áfafizetési kötelezettség összegével a tárgyi eszköz (az ingatlan) bekerülési értéke nem növelhető, mivel az közvetlenül nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Bizományba átvett régiség értékesítésének elszámolása

Kérdés: A kft. régiségértékesítéssel foglalkozik. Az értékesítendő árut – megbízási szerződéssel – bizományba veszi át. A szerződés tartalmazza a beadási árat, meghatározza az eladási árat, a megbízottat megillető jutalékot. A kft. minden eladásról számlát állít ki, a beadási árat akkor számolja el, amikor a megbízó azt kézhez kapja. Helyesen jár-e el a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...454, 381.)Amennyiben a kft. az Áfa-tv. 62-64/C. §-ai szerint szabályozott különbözet szerinti adózást választotta, akkor számlaadási kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a termék (régiség)-értékesítésről kibocsátott számlában, egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Előzetesen felszámított áfa megosztása

Kérdés: Az államháztartási támogatások miatt az előzetesen felszámított áfa megosztása levonható, illetve le nem vonható része az Áfa-tv. 38. §-a alapján különböző módon történhet, annak függvényében, hogy a beszerzéshez kapcsolódó, vagy költséget ellentételező támogatás miatt történik. Kérjük ezt egy példa keretében bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...pontban említett működési célú támogatás következtében – az Áfa-tv. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti arányosítási kötelezettség áll fenn:Levonási hányad: 8 millió Ft áfa nélküli adóköteles bevétel/(8 millió Ft + 0,5 millió Ft működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Áfaellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2002-ben 1998-2000. évekre átfogó ellenőrzést tartott. Megállapította, hogy a 25 százalékos áfakulcs alá tartozó termékértékesítésekhez kapcsolódóan a postai szolgáltatást nem lehet tárgyi adómentesnek tekinteni. Emiatt 639 E Ft fizetendő áfát állapított meg három évre. Ugyanakkor 201 E Ft összegben társasági adót igényelhettünk vissza. Vevőink 254 E Ft-ban megtérítették az áfát. Hogyan kell könyvelni a hiányzó 184 E Ft-ot, ha már nincs lehetőségem az önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően számították fel az áfát, és ezt utólag megállapítják, akkor azt a megállapítás időszakában kell előírni befizetési kötelezettségként, azaz 2002-ben (T 8671 – K 467) az egyéb ráfordításokkal szemben. Emiatt tehát nem csökkenhet az 1998-2000....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
1
2