Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...kell helyesbíteni. Ha az eredeti számlát már kiegyenlítették, akkor a helyesbítő számla szerinti értéket vissza kellene utalni (követelése van a vevőnek). A készpénzben történő levonás a későbbi számla összegéből csak akkor értelmezhető, ha a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Mikrogazdálkodói beszámolónál az árfolyam használata

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.
Részlet a válaszából: […] ...született a kérdésben hivatkozott, a Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdése szerinti előírás is. A főszabály az, hogy a devizaköveteléseket, a devizakötelezettségeket a bekerüléskori MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...adott előleg devizában kerül meghatározásra, de forintban utalják át a dolgozó bankszámlájára, az 1. pont szerinti árfolyamon. A követelés devizakövetelésként kerülne elszámolásra, a dolgozó valutában számol el.A konstrukciók nagyvonalú ismertetéséből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
Részlet a válaszából: […] ...történő átadásával csökken, a csökkenést az átadással egy­idejűleg könyvelni kell úgy, hogy a munkavállalóval szembeni egyéb követelésként mutatjuk ki euróban. Kérdés, hogy milyen árfolyamon? Az Szt. 2012. 01. 01-től hatályos 48. §-ának (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszából: […] ...és jövedelmi helyzetéről.A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre jelentős kihatásalehet annak, hogy a külföldi pénzértékre szóló követeléseket, illetvekötelezettségeket milyen értéken vesszük nyilvántartásba, és mutatjuk ki amérlegfordulónapon a mérlegben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, szakmai szempontbólfontos, hogy – ha lehet – a számviteli törvény szerinti meghatározásokat,fogalmakat használjuk. Így például devizás tételek helyett külföldi pénzértékreszóló eszközök (valuta, deviza, befektetett pénzügyi eszköz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező cégnek meg kellett vennie. Ezesetben – mivel euróban történt az átutalás – az előleg miatt külföldipénzértékre szóló követelése lesz, amelynek a forintértékét az Szt. 60. §-ának(1) bekezdése szerint kell meghatározni, az átutalt (vásárolt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszából: […] ...(itt az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon) átszámított összegében. A forintban kiállított számlát a vevőkkel szembeni követelésként kell könyvelni forintban (T 311 – K 91-92, 467), de az analitikában szerepelnie kell a devizaalapnak (az eurónak) is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...és külföldön, a devizakülföldiek belföldöndevizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetők.A jogszabályi háttér tehát adott, hogy a külföldi vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegfordulónapon meglévő, deviza ellenében beszerzett eszközök (tárgyi eszközök, készletek stb.), devizában fennálló követelések (vevők, értékpapírok, befektetések, devizaszámla), illetve devizában fennálló kötelezettségek (szállítók, hitelek stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
1
2