76 cikk rendezése:
1. cikk / 76 Devizás követelésre értékvesztést számoltak el
Kérdés: 2021-ben egy külföldi devizás követelésre értékvesztést számoltunk el, de nyilvántartottuk a követelést. Az összeg 2023 szeptemberében befolyt. A befolyt összeget milyen jogcím alapján számoljuk el az egyéb bevételek között (milyen főkönyvi számlára)? Ezt ugye nem értékvesztés visszaírásának, illetve nem behajthatatlan követelésre befolyt összegre könyveljük?
2. cikk / 76 Részesedés értékesítése, fizetés több részletben
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
3. cikk / 76 Követelés elengedése
Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
4. cikk / 76 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
5. cikk / 76 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
6. cikk / 76 Peresített és megkapott követelés könyvelése
Kérdés: Ügyfelemnek 2.656.710 Ft-tal tartozott egy cég, amelyre 1.328.355 Ft értékvesztés volt elszámolva. Több évig tartó felszámolási eljárás lezárásaként az ügyfelem a vagyonfelosztás során megkapott 1.380.617 Ft peresített követelést. Miként kell ezt a könyvelésben szerepeltetni? Hogyan vezetem ki az eredeti követelést és az értékvesztést (mivel szemben), és hogyan veszem fel az új követelést? A peresített követelésre kellene elszámolni értékvesztést? (2018 óta volt perben a felszámolt cég.) Semmit nem tudunk a tartozásról és a perről.
7. cikk / 76 Devizás követelés értékvesztésének értékelése
Kérdés: A Számviteli Levelek 439. számában a 8421. számú válasszal kapcsolatban kérdezem: Az értékvesztés év végi átértékelése során az alábbi könyvelési tételnek van-e a társasági adóra kihatása?
8. cikk / 76 Behajthatatlan követelés visszatérített áfája
Kérdés: A behajthatatlan követelés áfáját a NAV visszatérítette. Hogyan kell ezt könyvelni, ha a behajthatatlan követelést már kivezettem a könyvekből? És hová abban az esetben, ha még szerepel a nyilvántartásban?
9. cikk / 76 Kis összegű követelések értékvesztése
Kérdés: Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések – előbbiek szerinti – értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?
10. cikk / 76 Portfóliókezelésbe adás könyvelése
Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?