Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni. Az áfát – külön tételben – az ültetvény piaci értékére kell felszámítani, fizetendő áfaként és követelésként kimutatva. Társasági adó szempontjából a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontjában foglaltakat is számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet a válaszából: […] ...megállapíthatók.Ha a kft. a magánszemély tagjai részére a telket értékesíti vagy bérleti díjat számláz, a számlázott összeget követelésként mutatja ki, de azt a magánszemélyek nem fizetik meg, és ezért a kft. a követelését elengedi, a végeredmény ugyanaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Ráépítés a társaság telkére

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség is terheli. Ha a bt. értékesíti a magánszemélyek részére a telket vagybérleti díjat számláz ki, a számlázott összeget követelésként mutatja ki, de amagánszemélyek azt nem fizetik meg, és ezért a bt. a követelését elengedi, avégeredmény ugyanaz, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Ingatlan értékesítése, majd lízingbe vétele

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?
Részlet a válaszából: […] ...összevetni a vonatkozótörvényi előírásokkal. A magánszemély eladja az ingatlant a lízingcégnek. Ezesetben az eladási ár összegében követelése lesz a magánszemélynek alízingcéggel szemben, de az ingatlan értékesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.