Önkormányzati támogatásból óvodafűtés korszerűsítése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság. Önkormányzati támogatásból elvégeztük a helyi óvoda fűtés-korszerűsítését. Milyen számviteli elszámolás mellett tudom ezt az önkormányzat részére átadni?
Részlet a válaszából: […] ...számítani (T 311 - K 467) és meg kell fizetni. Ha a térítés nélkül átadott eszköz átvevője nem fizeti meg az áfát, akkor az emiatti követelést (311. számla) elengedett követelésként kell az egyéb ráfordítások között kimutatni. (Ez is és a térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...beszedett vizsgadíjat az autósiskola továbbutalja a vizsgaközponthoz (csak pénzmozgás), és kimutatja a vizsgaközponttal szembeni követelésként.A vizsgaközpont – feltételezve, hogy a vizsgáztatók részére járó díjat és annak terheit a vizsgaközpont rendezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal a feltételezéssel kezdjük, hogy a kérdés szerinti esetben mindkét nonprofit társaság esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Árbevétel-elhatárolás árfolyama

Kérdés: Társaságunk szoftver-előfizetést értékesít online alkalmazásbolton keresztül. A szolgáltató havonta utalja az aktuális bevételeket a hónap utolsó napján. Mivel adott elszámolási időszak alatt többször különböző előfizetési periódusra vonatkozóan kapjuk meg egy összegben az ellenértéket (jellemzően különböző időpontban induló 1-2 éves előfizetések), nincs egy teljesítési dátum, ami igaz lenne az összes tételre. Helyesen járunk el, ha a tárgyhó végi árfolyamon könyveljük az árbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...szoftver-előfizetések ellenértékét a partner-vevő részben vagy egészében nem egyenlítette ki, akkor a még ki nem egyenlített devizakövetelést kell a mérlegfordulónapi értékelés keretében értékelni az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint, és a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése ugyan megemlíti a munkabérből történő levonások között az előlegnyújtásból eredő követelést is. Ebből az következik, hogy lehet munkabérelőleg, de annak a feltételeit belső szabályzatban vagy a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Követelések faktorálása

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a faktoringszerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles: ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdoni hányad mindegyikben meghaladja a 20 százalékot, de nem többségi tulajdonos.Az Szt. 29. §-ának (3a) bekezdése alapján: a Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel (sor) azokat a termékértékesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén

Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a nem realizált veszteség kimutatását viszont indokolt elkerülni.A kapott előleget terhelő fizetendő áfát ezért a vevővel szembeni követelésként mutatjuk ki (T 368 – K 467), majd a kapott teljes előlegnek az eladási árba történő beszámításakor (T 453 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értéke− a mérlegben kimutatott osztalékelőleg-követelés könyv szerinti értéke, ha az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagytákAz osztalék utáni adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 29. §-a alapján a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott összegeket a követelések között kell kimutatni (pl. a 3613. számlán). Így a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott készpénz nincs a házipénztárban (T 3613 – K 381), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
1
2
3
6