Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...ráfordítások közül:= a bevételi, illetve a költség/ráfordítás jellegű tételeket az eredményszámlákkal szemben kell megszüntetni,= a követelés-, illetve a kötelezettségjellegű időbeli elhatárolásokat a követelések, illetve a kötelezettségek közé kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Kamatozó értékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] ...– K 9731;– a járó és esedékes, illetve a járó, de még nem esedékes kamat pénzügyi rendezésekor (T 384 – K 9731) a korábban követelésként, illetve időbeli elhatárolásként könyvelt tételek megszüntetése: T 9731 – K 366, illetve T 9731 – K 3913.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...előtt– a kimutatott értékhelyesbítést, értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni;– a követelésjellegű időbeli elhatárolásokat a követelések, a kötelezettségjellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] ...mutatkozó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet is.Az alapítvány esetében nehezen képzelhető el, hogy devizában kimutatott követelése legyen (a devizakövetelés jellemzően értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, amelyek viszont jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése szerint a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem kell átszámítani. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal

Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a kibocsátónál beváltaná. Ha a bank a szóban forgó értékpapírokat óvadékként ténylegesen átveszi (nem a hitel miatti követelése teljesítésére), akkor sem kell azokat kivezetni (idegen helyen tárolt értékpapírként kell kezelni), a társaság tulajdonjoga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolnia. Az adott esetben az "A" társaság olyan adós, amelyiktől a kölcsön visszafizetése nem várható, tehát a kölcsönkövetelés teljes értékének megfelelő összegben értékvesztést kell a "B" társaságnak elszámolnia, és a beolvasztó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...üzletiévben a mérlegkészítés időpontjáig elismert kártérítés összegét a tárgyév egyébbevételeként a biztosítóval szembeni követelésként kell könyvelni. Az aktívidőbeli elhatárolásokkal szemben kell viszont egyéb bevételként elszámolni aköltségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...és akamatbevételt el kell számolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben (mivelcsak 3 év múlva lesz esedékes a kamat, csak akkor lehet követeléskéntkimutatni).A kölcsönt igénybe vevő által 3 év múlva fizetendőkamatösszeget – az előbbieknek megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a készleteken belülárukészletként kell nyilvántartani – többek között – a követelés fejében átvett- értékpapírnak nem minősülő – azon eszközöket, amelyeket a pénzügyi intézménynem saját célra használ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.
1
2