Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk épület bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutalt társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell erről számlát kiállítani? Hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a bérbevevő a feltételeket nem teljesíti, a szerződésnek megfelelően a foglaló összegével csökkenhet a bérlővel szembeni követelés (T 4797 – K 311), a bérbeadó megnyerheti: T 4797 – K 9699, a bérbeadó elveszítheti: T 4797 – K 384 és T 8699 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Foglaló áfája

Kérdés: A foglaló átadása keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Ha igen, mikor kell arról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...az előleget viszont igen. A jog szerinti foglalót nem kell számlázni, hiszen nem terheli áfa. Könyvelni a pénzmozgással egyidejűleg kell, követelésként a foglaló átadójánál, kötelezettségként a foglaló átvevőjénél.A Ptk. szerint ha a szerződést teljesítik, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Elvesztett foglaló

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
Részlet a válaszából: […] ...felelős személy az adottfoglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Az adott foglalót az egyéb követelések között kellkimutatni, majd a nemteljesítés dokumentuma alapján az egyéb követeléskéntkimutatott foglalót az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Visszajáró foglaló

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg – az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján – adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...tételekkel. Abban az esetben, ha a szerződés meghiúsul, a Számviteli Levelek 81. szám 1682. számú kérdésre adott válasznak megfelelően a követelések között nyilvántartott foglalót – ha azt az adózó nem kapja vissza – elengedett követelésként kell elszámolni -, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.