Utólagos biztosíték elszámolása

Kérdés: A megrendelő és a szolgáltató között havi elszámolással és teljesítésigazolással szoftver-korszerűsítési szolgáltatói szerződés jött létre. A szerződés szerinti árat a megrendelő 100%-ban kifizeti. Az utolsó számla benyújtásával egyidejűleg a szerződés szerint a szolgáltató biztosítékként meghatározott összeget utal át 14 hónapra a megrendelő számlájára. Hol tartsa nyilván az átutalt biztosítékot a szolgáltató? Áfás vagy nem áfás? Átutaláskor még nem lehet tudni, hogy azt egészében vagy részben felhasználják. Lehet, hogy visszakapja a szolgáltató, de az is lehet, hogy vele vagy mással a biztosíték terhére a megrendelő garanciális javítást végeztet. Ha a megrendelő a szolgáltatóval végezteti el a javításokat, akkor ezt a szolgáltatónak a megrendelő felé ki kell számláznia? Ha mással végezteti el a megrendelő a javításokat, és a szolgáltató biztosítékából fizet, akkor ezt hogyan kell a szolgáltatónál könyvelni? Árbevétel, áfa módosul?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítékként átutalt összeget a megrendelő az egyéb kötelezettségek között (T 384 – K 4799), a szolgáltató pedig az egyéb követelések között (T 368 – K 384) kell, hogy a könyveiben kimutassa, a kérdés szerint 14 hónapig.Ha a 14 hónap elteltével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Garanciális kötelezettségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk alvállalkozóként részt vett egy belvízelvezető rendszer kiépítésében. Az elvégzett munkára 60 hónapos garanciális kötelezettséget vállaltunk. A megrendelő a számla végösszegéből jóteljesítési biztosítékként egy bizonyos összeget visszatartott. Erre a garanciális kötelezettségre lehet céltartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] ...biztosíték visszatartott összegéből kiindulni. (A visszatartott jóteljesítési biztosítéknak megfelelő összeg a vevővel szembeni követelés, amellyel a kiszámlázott és árbevételként elszámolt összeget csökkenteni nem lehet!) Véleményünk szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] ...követelések értékvesztése elszámolandó mértékének nagyságát – a számviteli törvény főszabálya szerint – a vevő, az adós minősítése alapján kell meghatározni. Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdése csak a vevőnként, adósonként kis összegű követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Végtörlesztéshez támogatás

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges bankszámlaszámot stb.A végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsönt amunkáltatónál a munkavállalóval szembeni követelésként kell kimutatni, de azSzja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerinti kamatkedvezményt nem kellmegállapítani. Így sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő nem fizetiki, visszatartja. Ez a számviteli elszámolásban azt jelenti, hogy a garanciálisvisszatartás összege a kivitelezőnél a követelések között, a megrendelőnél akötelezettségek között "állva marad" mindaddig, amíg a garanciális időszak lenem telik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzés soránmegkifogásolják.A számla összegéből – garanciális kötelezettségre -visszatartott összeget a megrendelővel szembeni követelésként kell kimutatni aszerződésben meghatározott időtartam (az lehet 5 év is) leteltéig, illetveannak a pénzügyi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Adóvégrehajtás, inkasszálás

Kérdés: Pontosan mit jelent az adóvégrehajtás, azonnali inkasszálást, vagy esetleg rögtön árverezést?
Részlet a válaszából: […] ...az adós rendelkezésére álló összegből behajtani. Amennyiben előrelátható, hogy az inkasszó nem vezetne eredményre, az adózó követelését, ingó ésingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. Ha tehát a tartozásösszegének nagysága, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Visszavonhatatlan garancia

Kérdés: Társaságunk jótállási kötelezettségek fejében visszavonhatatlan bankgaranciát vállal a kedvezményezettel szemben. Nem vagyok biztos a könyvelési tételben.
Részlet a válaszából: […] ...a visszavonhatatlan garanciát érvényesítik, azaza kérdező társaság fizet, akkor a fizetett összeget a kedvezményezettelszembeni követelésként kell kimutatni (T 368 – K 384), majd amérleg-fordulónapi értékelés során, a kedvezményezett – mint adós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia

Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősíthető lejártnak, határidőn túlinak. Két megoldás lehetséges.Az egyik az, hogy a kérdező társaság elengedett követelésként leírja a szóbanforgó követelést, de akkor ennek összegével az adózás előtti eredményt atársasági adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Biztosítási díj elszámolása, ha vállalkozás a szerződő

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási díjat költségként nemlehet elszámolni (mivel az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), ilyenkor azta biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A biztosító által -eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.