Kis összegű követelések értékvesztése

Kérdés: Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések – előbbiek szerinti – értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes.Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírás lényege, hogy a vevők, az adósok (az adott esetben a fogyasztók) együttes minősítése alapján lehet az értékvesztés összegét megállapítani ezen követelések nyilvántartásba vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Követelés értékvesztésének visszaírása

Kérdés: Cégünk 5 M Ft összegű vevőkövetelésére a 2009. és a 2010. évben 1-1 M Ft értékvesztést számolt el. 2011-ben a vevőnk 2 M Ft-ot fizetett. Helyesen járunk-e el, ha 2011-ben 2 M Ft értékvesztést visszaírunk, majd a maradék 3 M Ft követelésünket újraértékelve, újabb értékvesztést számolunk el?
Részlet a válaszából: […]  Az így feltett kérdésre az a válasz, hogy nem járnak elhelyesen! Az, hogy a vevő fizetett, nem jogcím a korábban elszámoltértékvesztés visszaírására. Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján az üzleti évmérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Követelések értékvesztése miatti adóalap-korrekció

Kérdés: 2006-ban a vevőkövetelésre értékvesztést számoltam el, növeltem a társaságiadó-alapot. A követelés 2007-ben behajthatatlan lesz, akkor társaságiadó-alapot csökkentő tényező lesz?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján azadózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre (ideértve avevőkövetelést is) elszámolt értékvesztés összege.A követelést akkor lehet behajthatatlan követelésként (azelszámolt értékvesztéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Behajthatatlan követelés értékvesztésének elszámolása

Kérdés: A kft. "X" vevője felé 10 hónapja fennálló követelése után 2005. évben 50 százalékos értékvesztést számolt el, amellyel növelte a társasági adó alapját. 2006-ban "X"-et felszámolják. "X" a kft. követelését kifizetni nem tudja, erről a kft. a felszámoló értesítését megkapta. Hogyan tudja érvényesíteni a követelés 100 százalékát adóalap csökkentéseként? Könyvelésében csak 50 százalék lesz a behajthatatlanként leírt követelés. Év közben az értékvesztést visszaírni nem lehet. Hogyan tudjuk a már leírt értékvesztést az adóalapnál 2006-ban érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból megállapítható, teljesülnek abehajthatatlan követeléssé minősítésnek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10.pontjában előírt követelményei. Így az 50 százalékos értékvesztésselcsökkentett követelést az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Teljesen leírt követelés kivezetése

Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak alapján a követelés az Szt. 3.§-a (4) bekezdésének 10/c. pontja alapján behajthatatlan követelés. Abehajthatatlan követelést a könyvekből ki kell vezetni. A teljesen leírtbehajthatatlan követelés kivezetése úgy történik, hogy a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Felszámolás alatti társasággal szembeni követelésünk teljes összegére az előző évben értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére vagyoni fedezet nincs. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a követelés eredeti összegét a 3112. Belföldi peresített kétes követelések számla Tartozik oldalán mutatják ki, és az ezzel azonos összegben elszámolt értékvesztést pedig a 3152. Belföldi peresített kétes követelések értékvesztése és annak visszaírása számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Követelések értékvesztése visszaírásának időpontja

Kérdés: Elfogadható-e a követelések értékvesztése visszaírásánál az a módszer, ha a társaság a 2002. év zárásakor a 2001. év végén elszámolt értékvesztés teljes összegét visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, majd a mérleg-fordulónapi értékelés keretében szükségesnek ítélt értékvesztés összegét pedig egyéb ráfordításként elszámolja? Hogyan kell eljárni, ha az a követelés, amelynél értékvesztést számoltak el, behajthatatlanná válik, vagy a követelésből egy kisebb rész ugyan már befolyt, de a további rész befolyása bizonytalan?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 55. §-ának (3) bekezdése alapján a követelések korábban elszámolt értékvesztését visszaírással akkor kell csökkenteni, ha a követelés várhatóan megtérülő összege – a vevő, az adós minősítése alapján – jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 55. §-a tartalmazza a követelések mérleg-fordulónapi értékelésének szabályait. Továbbra is a vevő, az adós minősítése, a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni a követelés könyv szerinti értéke és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.