10 talált cikk a behajthatatlan követelés , követelés behajtása kifejezésre

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?

Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

Kérdés: A kft. tevékenységi köre: követelésbehajtás. Kérem segítségüket a gazdasági események helyes könyveléséhez! Az engedményezési szerződésben az engedményező lemond az engedményes (a behajtó társaság) javára a teljes követelés összegéről (100 egység). Sikerült behajtani 60 egységet, amely összeg a bankszámlára megérkezett. A 40 egységet nem lehet behajtani, az adós nem fizet. Az engedményező és az engedményes közötti szerződés alapján a behajtott 60 egységből annak 20 százalékát az engedményes behajtási díj címén számlázza az engedményező felé, és a megmaradt 48 egységet továbbutalja az engedményező részére.

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?

Kérdés: A vevőtartozások között kimutatott 3 éves tartozásra a társaság 50%-ban értékvesztést számolt el. A társaság követelése behajtására minden lehetőséget igénybe vett. A felszámoló hosszas keresés után, késedelmesen a következőket válaszolta: "Nincs felszámolási nyitó- és zárómérleg, így a felszámolás körébe bevonható vagyont nem lehet megállapítani. A vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem lesz elegendő. Az eljárás egyszerűsített formában történő befejezését kell a Fővárosi Bíróságon kezdeményezni. A felszámoló 30 napon belül nyújtja be a Fővárosi Bírósághoz a felszámolásról készített zárójelentést." Ez alapján a társaság leírhatja a vevőtartozást? Kell növelni a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Külföldi partnerünk igénybe vette szolgáltatásunkat, de a számlát nem hajlandó kifizetni. A behajtással egy magyar céget bíztunk meg. Év végén a mérlegben ezt a számlát hogyan szerepeltethetjük? A behajtó cég bizonylata alapján leírható-e behajthatatlan követelésként, vagy csak értékvesztés számolható el?

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?

Kérdés: Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?