Behajtási költségátalány nem forintban vezetett könyvvezetés esetén

Kérdés: A 40 euró alapján meghatározott forintösszeget hogyan kell értelmezni eurós, illetve USD-s könyvvezetés esetén? A törvényszöveg szó szerint forintösszegről szól, nem pedig könyvelési alapdevizáról. Helyesen járunk-e el, ha euróban történő könyvvezetés esetén 40 eurót rögzítünk? USD-ben történő könyvvezetés esetén mi a helyes eljárás? Átszámítani a 40 eurót forintra, majd onnan USD-re?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Behajtási költségátalány számlakésedelem, kompenzálás esetén

Kérdés: A Ptk. hatályos előírása szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összeget fizetni a számla jogosultjának behajtási költségátalányként, ha határidőben nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Esetenként a számla később érkezik, mint az azon feltüntetett fizetési határidő, de a kézhezvételtől számított három napon belül kiegyenlítjük azokat. Az ilyen számlák beletartoznak a késedelmes fizetésbe? Több céggel kompenzációs levéllel vezetjük össze a szállítói tartozást és a vevőkövetelést. A kompenzáció időpontja eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől. Az ilyen összevezetett számlák késedelmes fizetésnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a jogszabályi előírásokból csak annyit kell kiolvasni, amennyi abban van.Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 313. számában a 6441. és 6449. számú kérdésekre adott válaszból ugyan következhet a kérdés szerinti ellentmondás, de a jelölések figyelembe­vételével az feloldható. (A 2014. március 15-étől hatályos Ptk.-t általában új Ptk.-ként jelöltük, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Behajtási költségátalányról lemondás

Kérdés:

A NAV állásfoglalása szerint a behajtási költségátalány rendkívüli bevételnek minősül, ha a jogosult eltekint attól, az Önök válaszában az elengedett kötelezettség az egyéb ráfordítást csökkenti. Ezt 2014. 01. 01-től kell alkalmazni. Melyik megoldás a helyes? Minden esetben írásban kell lemondania a jogosultnak? Eddig egyetlen ügyfelünktől sem kaptunk ilyen levelet. Mi sem küldtünk a vevőinknek. Ezt sürgősen pótolni kell?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6498-es válaszunkat is!A válasz előtt egy megjegyzés: a behajtási költségátalánnyal kapcsolatosan a NAV nem állásfoglalást adott ki, hanem egy megítélést, szakmai véleményt. Az elszámolásbeli eltérés abból adódik, hogy elengedett kötelezettségként kezeljük a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakkal részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 301. számában a 6208. kérdésre adott válaszban. Az azóta eltelt időszakban, 2014. március 15-ével hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (az új Ptk.), amelynek 6:155....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?
Részlet a válaszából: […] Erre az esetre a Ptk. előírása az irányadó, mely szerint kamat felszámítása csak akkor állhat fenn, ha azt az egymással szerződő vállalkozások kikötötték. A késedelmi kamat jár, és kizárása szerződésben csak kötbér kikötése esetén lehetséges.Ezenkívül 2013. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Késedelmi kamat felszámítása

Kérdés: Késedelmi kamat gazdálkodó szervezetek közötti felszámításakor kötelező a Ptk. 301. §-a szerinti alkalmazása, vagy ettől el lehet térni?
Részlet a válaszából: […] A 2014. március 14-ig hatályos Ptk. 301. §-ának (1) bekezdéséből csak az következik, hogy kötelező késedelmi kamatot felszámítani, de az ott megadottnál – a Ptk. diszpozitív előírásából következően – alacsonyabb és magasabb mértékű is lehet (maximum 24%).A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6364-es válaszunkat is!A válasz előtt a Ptk. 301/A. §-ának (3) bekezdését idézzük: Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Behajtási költségátalány

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] ...előírásából indulunk ki. A 2013. július 1-jétől hatályos előírás szerint, ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.