Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] Az értékvesztést és a társaságiadó-alap módosítását is követelésenként kell elszámolni, illetve érvényesíteni. A kérdésből úgy tűnik, hogy a társaságnak több követelése áll fenn a leányvállalatával szemben. Ezért a válasznál azt feltételeztük, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Csomagban vásárolt követelés nyilvántartása

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás (főtevékenysége faktorálás) "bizonytalan" work out követelést vásárol egy-egy csomagban. A követelés tartalmaz tőke- és kamatkövetelést is, de előfordulhat, hogy ennek bontása külön nem kerül meghatározásra. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a szerződés szerint az adóstól járó még nem törlesztett összeget kamatra és tőkére meg kell bontani? A befolyó vételár tekintetében a "csomag" összességében vagy egyedenként kell vizsgálni a megtérülést? A magánszemély részére elengedett követelést kell-e jelenteni az APEH-nak, ha a vállalkozás a követelést behajthatatlannak minősíti?
Részlet a válaszából: […] ...az a magánszemély javára elengedett vagy átvállalttartozás, és mint ilyen az Szja-tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelemnek minősül.A követelés elengedéséről a magánszemélyt értesíteni kell, közölve azt is, hogyaz elengedett követelés egyéb jövedelem, és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Magánszemély elengedett kötelezettsége

Kérdés: Vásárolt követelés elengedése (ha magánszemély az adós) esetén mi az alapja a 44 százalék szja-nak és a 11 százalék eho-nak?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély elengedett kötelezettsége – az Szja-tv.-ben megnevezett kivétellel – a magánszemély egyéb jövedelme (Szja-tv. 28. §), s ebből következően összevonandó jövedelem (és nem a 44 százalékos mértékű adó alá tartozik). Az adó és az eho alapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...[Tao-tv. 4. §-ának 1/a pontja, 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja, illetve (5)-(7) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése].A követelés elengedésekor (ha nem minősül behajthatatlannak) a kettős könyvvitelt vezető rendkívüli ráfordításként számolja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.