3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Behajthatatlan követelés áfája
Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
2. cikk / 3 Csődegyezség könyvelésének időszaka
Kérdés: A cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016. 11. 17-én, a bíróság 2016. 12. 01-jén értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadta, de az nem jogerős. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017. 05. 31-ig. A bíróság a csődegyezséget 2017. 03. 24-ével hagyta jóvá, és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. A végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. 03. 31. A 2014. év veszteséges volt. A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott, de a csődeljárás alatt nem fizettek ki? Mi lesz a sorsuk? Melyik évet érintik a fenti tételek? Kérem, a válasznál vegyék figyelembe a Tao-tv. előírásait is!
3. cikk / 3 Behajthatatlan követelés leírása
Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?