Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...válaszban írásbeli megállapodást írtunk, amelynek azonban meg kell felelnie a Ptk.-nak a szerződéssel kapcsolatosan megfogalmazott követelményeinek. Ez esetben a bérleti jogviszony megszűnése után sem lehetnek problémák (mert a bérleti jogviszony megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Bérbe vett tároló térkövezése

Kérdés: Magánszemély lakóház, udvar megnevezésű ingatlanra 259 négyzetméter alapterületű tárolót épített. A tárolóra megkapta a használatbavételi engedélyt, bejegyezték a földhivatali nyilvántartásba. E tárolót bérbe adta a saját tulajdonában lévő kft.-nek. A bérbeadást nem adószámos magánszemélyként végzi. A cég térkövezni szeretné a tárolót és annak bejáróját. A térkőről és az elvégzett munkáról a társaság nevére állítják ki a számlát. A számla ellenértékének áfatartalmát levonásba helyezheti a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés szövegéből az következik, hogy a tároló ebben a formájában nem felel meg a kft. által – a tárolóval szemben – támasztott követelményeknek, egyszerűbben kifejezve: számára a bérbe vett tároló tárolási célra nem használható.A leírtak alapján a bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Ha a kérdés szerinti felújítás megfelel a törvényi követelményeknek, akkor azt bérbe vett ingatlanon (épületen) végzett felújításként kell állományba venni, a felújítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény tételes előírásával (többek között a valódiság, azösszemérés, a bruttó elszámolás számviteli alapelvek követelményeivel, abizonylatokkal szembeni követelményekkel), de ellentétes az Áfa-tv.számlázásra, az áfa alapjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...végső fokon az eredményt terhelő költségként kellelszámolni. Ebben a vonatkozásban érvényesül az összemérés számviteli alapelvkövetelménye. Az aktiválás időpontjáig – az Szt. 52. §-ának (7) bekezdésébenfoglaltakból következően – viszont nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.