Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel, mint ráfordítás, vagy a 82-ben, mint elábé?
Részlet a válaszából: […] ...fel, egyéb ráfordításként kell elszámolni a halasztott bevétel elhatárolt összegének megszüntetésével (az összemérés elv követelménye, hogy az egyéb ráfordítások között jelenjen meg a halasztott bevétel megszüntetett összegével azonos összeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...értékelték az ingatlant, és a különbözetet értékhelyesbítésként mutatták ki, a tűz üzleti éve végén is – egyébként is követelmény az Szt. 58. §-a alapján – értékelni kell az ingatlant. Nyilvánvaló, hogy az ingatlan piaci értéke a tűz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
Részlet a válaszából: […] ...árbevételében) megtérülnek-e.A kísérleti fejlesztés költségei aktiválásának feltételei alapvetően az óvatosság számviteli alapelv követelményeit veszik figyelembe. (Csak azt lehet aktiválni, aminek a későbbi elszámolása terv szerinti értékcsökkenésként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Anyavállalattól vásárolt mintatermék

Kérdés: Ha az anyavállalattól vásárolt termékek egy részét mintatermékként (kvázi promóciós ajándékként) adjuk át a vevők részére, akkor az anyavállalattól való beszerzést az igénybe vett szolgáltatások között vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerinti áruminta ipari termékek esetében nehezen képzelhető el. Ha a kérdés szerinti mintatermék megfelel az Szja-tv. szerinti követelményeknek (akkor megfelel a Tao-tv. szerinti elvárásoknak is), akkor az üzleti forgalom növelése érdekében tartott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Zárjegyek elszámolása

Kérdés: A szeszes italt palackozó üzemnél a NAV-tól beszerzett zárjegyet hogyan kell könyvelni, ha nincs folyamatos készletkönyvelés, csak év végén leltár alapján? Év közben a zárjegyet az önköltségi ár részét képező költségnek vagy ráfordításnak könyveljük, és év végén a megmaradt zárjegyet leltár alapján felvesszük egyéb követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...kell teljesíteni a PM rendelet 10 – 15. §-a, továbbá 3. számú melléklete szerinti adattartalommal, elektronikusan. Ezen követelménynek az adatszolgáltatásra kötelezett csak abban az esetben tud megfelelni, ha a zárjegyekkel kapcsolatos könyvelése naprakész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...(a várható hasznosítás függvényében) kell meghatározni.A kérdésből nem derül ki, mi volt a selejtezés oka? Általános szabály, követelmény, hogy bárminek a selejtezése esetén a még hasznosítható anyagot vissza kell vételezni a haszonyanyagértéken,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...vett szolgáltatások között jelenhet meg. Ekkor teljesül ugyanis a Htv. kétszeres (többszörös) adóalap-csökkentés tilalmára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében az összehasonlíthatóság, a 15. § (5)-(6) bekezdésében a következetesség és a folytonosság számviteli alapelvek követelményeként megfogalmazottakra is.Az új Szt. változtatott a mérleg, az eredménykimutatás formáján, tartalmán, nyilvánvaló, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Költségek, ráfordítások elszámolása

Kérdés: Miért kellett változtatni a költségelszámolás rendjén? Miért kell a költségeket az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba átvezetni? Hogyan és mikor kell az átvezetést könyvelni? Kötelező-e az 5. számlaosztály használata?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A beszámolónak része az eredménykimutatás, tehát annak is meg kell felelnie ennek a követelménynek.Az új Szt. az összköltségeljárással készülő eredménykimutatásban (hasonlóan a forgalmiköltség-eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.