Szemüvegvásárlás a kft. tagjai számára

Kérdés: Egy kft., amely február 22-én 3 db nagy értékű szemüveget vásárolt a kft. tagja részére, aki a kft.-ben nem ügyvezető, és nem is dolgozik a cégben, csak tag. Mindhárom szemüvegszámla mögötti látásvizsgálaton az szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító, többfókuszú szemüveg használata javasolt. Ez a szemüvegjuttatás elszámolható-e adómentesen a kft. részéről? Ha nem, akkor milyen terhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...védőeszközök, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök.A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) adja a háttérszabályait az Szja-tv. 1. sz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...fogalmi meghatározást a munkavállalók munkahelyen történő egyénivédőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet adja. Ennek értelmében egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget dokumentálni kell.Természetesen, ha a promóciós célra felhasznált termék megfelel az áruminta, a kis értékű termék követelményeinek, akkor ugyan számlázni nem kell, de az átvételt el kell ismertetni, akár ismert, akár nem ismert a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...szerepelnek, de nem találhatók a számvitel szerinti személyi jellegű egyéb kifizetések között sem, bár tartalmukban megfelelnek annak a követelménynek, hogy természetes személy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem minősíthető adómentes juttatásnak, függetlenül attól, hogy a kölcsön nyújtása nem felel meg a 12/2001. Korm. rendelet követelményeinek. A kérdező szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem?Az Szja-tv. 24-27. §-ai részletezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Lakáscélú támogatás

Kérdés: Munkavállalónknak munkáltatói lakáscélú támogatást szeretnénk nyújtani, hitelintézet útján. Milyen nyilatkozatot, igazolást kell a társaságunkhoz benyújtania a magánszemélynek, hogy megfeleljen az adómentes juttatás feltételeinek? Milyen főkönyvi számlára kell könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...is következtetni lehet arra, hogy amunkavállalónak milyen dokumentumokat kell benyújtania a lakáscélú munkáltatóitámogatáshoz. További követelményeket is felsorol az Szja-tv. 1. számúmellékletének 9.3. pontja annak érdekében, hogy a lakáscélú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.