17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Paritásos alapon kapcsolt vállalkozás
Kérdés: "A" társaság "B" társaságban 38% részesedéssel rendelkezik. "C" társaság "A" társaság 100%-os tulajdonosa, és "B" társaság a maradék 62% tulajdonosa. Számviteli szempontból az "A" társaság és a "B" társaság egymással kapcsolt vállalkozások-e? Van-e különbség a minősítésnél, ha a "C" társaság bizalmi vagyonkezelő társaság?
2. cikk / 17 Mikortól kell konszolidált beszámolót készíteni?
Kérdés: "A" társaság 2022-ben megvásárolta "B" társaság 100%-os üzletrészét. Ezáltal az "A" társaság anyavállalattá, a "B" társaság pedig leányvállalattá vált. Az "A" társaság beszámolószámai már önmagában meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat, a "B" társasággal együtt pedig főleg (ugyanis "B" társaság számai is jelentős nagyságúak). Melyik évben kell először összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni? (Az egyéb mentesítési lehetőségektől most tekintsünk el.) Szerintünk már a 2022-es üzleti évről is kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni, de olvastunk olyan állásfoglalást is, amely szerint a számviteli törvény 117. § (1) bekezdésének értékhatárait csak a vállalatcsoport létrejöttét követő évekre kell figyelembe venni (azaz 2022-re és 2023-ra), így az első összevont (konszolidált) éves beszámolót a 2024-es üzleti évről kell készíteni.
3. cikk / 17 Tartós részesedés a mérlegben
Kérdés: A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozások-e az alábbi kft.-k? "A" kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50%-ban, a magánszemélyek testvérek. A "B" kft. 25%-os tulajdonosa az "A" kft. 75%-ot a két testvér magánszemélyként tulajdonol 50-50%-ban. A "C" kft. 20%-os tulajdonosa szintén "A" kft., 80%-os tulajdonos a két testvér fele-fele arányban. A szavazati arányok a tulajdoni arányokkal azonosak. A részesedéseket az "A" kft. mérlegének melyik során kell kimutatni?
4. cikk / 17 Összevont (konszolidált) beszámoló bázisadata
Kérdés: Az "A" és "B" cég – ahol az "A" az anyavállalat, "B" a leányvállalat – beszámolóit konszolidálni kell, mert meghaladták a számviteli törvényben előírt értékhatárt. Az első összevont (konszolidált) beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint szerepeltetni kell, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. évi adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan "rendező" beszámoló, amely "A" és "B" cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?
5. cikk / 17 Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál II.
Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésének megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérném a tanácsukat a jelentős tulajdoni részesedési viszonyhoz kapcsolódóan.
6. cikk / 17 Egyszerűsített éves beszámoló anyavállalatnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő – eddig éves beszámolót készítő – konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalatnak minősülő kft. készíthet-e a 2015. január 1-jével kezdődő üzleti évtől egyszerűsített éves beszámolót? Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdéséből ugyan az olvasható ki, hogy a konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalat sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ez azt eredményezi, hogy egy 3 millió forint mérlegfőösszegű, 500 ezer forint árbevétellel rendelkező mikrogazdálkodó társaság sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha egy másik társaságban 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedése van. Logikus az lenne, ha az Szt. 9. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott korlátozó rendelkezés csak a konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalatra vonatkozna.
7. cikk / 17 Részesedés, adott kölcsön, kötelezettség stb. megjelenítése
Kérdés: A beszámoló összeállításához és a gazdálkodóról a beszámolóban bemutatott megbízható, valós kép alátámasztásához szükséges a vállalkozásban lévő részesedés, adott kölcsön vagy a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés, rövid és hosszú lejáratú kötelezettség megfelelő mérlegsoron történő megjelenítése. A vállalkozások ilyen jellegű helyes besorolása nem minden esetben egyértelmű. Az alábbi példával kérnék segítséget a vállalkozások helyes besorolásához. Adott a Z Zrt., amelynek jegyzett tőkéje 100 000 E Ft, 10 részvényese van a következő adatokkal: A kft. 22%-kal, B kft. 18%-kal, C kft. 15%-kal, D kft. 12%-kal, E kft. 10%-kal, F kft. 8%-kal, G kft. 7%-kal, H kft. 5%-kal, I kft. 2%-kal, T kft. 1%-kal tulajdonos. Adott egy K kft., amelynek fő tulajdonosa Z Zrt. 45%-os, A kft. 11%-os, B kft. 9%-os, C kft. 8%-os, D kft. 7%-os, E kft. 6%-os, F kft. 5%-os, G kft. 3%-os, H kft. 2%-os, I kft. 2%-os, T kft. 1%-os tulajdoni hányaddal. A Z Zrt. és a K kft. üzleti kapcsolatban állnak egymással, a társaságok vezetője ugyanaz a magánszemély, a Z Zrt. tulajdonosai a Z Zrt.-vel és egymással is üzleti kapcsolatban állnak. Ezek közül mely vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás?
8. cikk / 17 Konszolidálás, transzferár-nyilvántartás
Kérdés: Van négy magyar vállalkozás. Az Alfa Kft. értékadatai megalapozzák a konszolidációs kötelezettséget. Az Alfa Kft. 100%-os tulajdonosa B magánszemély. Béta Kft. 100%-ban az Alfa Kft. tulajdona. Gamma Kft. 100%-ban B magánszemély tulajdona. Delta Kft.-nek két tulajdonosa van, B magánszemély 80%-ban, C magánszemély 20%-ban, azonban a szavazati arány 50-50%. A társaságok között minden irányban van gazdasági kapcsolat.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
9. cikk / 17 Első konszolidáció hatásának megjelenítése
Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
10. cikk / 17 Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv.-ben és az Szt.-ben
Kérdés: A kérdésben szereplő két vállalkozás között fennáll-e a társaságiadó-törvény vagy a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony? "A" magánszemély "X" társaság beltagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 50,08 százalékos tulajdoni részesedéssel. "B" magánszemély "X" társaság kültagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 49,92 százalékos részesedéssel. "A" és "B" magánszemélyek nem közeli hozzátartozók. Szavazati joguk az "X" társaságban 1-1, az "Y" társaságban vagyoni betétjükhöz igazodik. Egyéb körülmény, amely alapján "A" magánszemély meghatározó részesedéssel bírna "X" társaságban, vagy "B" magánszemély az "Y" társaságban, nem áll fenn.