Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...a társasház nevére, annak számláit a tulajdonos tagoknak közvetlenül kell megkapniuk. A közös költségnek csak akkor lehet része a közüzemi szolgáltatás, ha annak felmerülése (fogyasztása) a közös helyiségekhez kapcsolódik.Abban az esetben, ha a tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Irodaként használt lakás közüzemi számlái

Kérdés: A kft. tulajdonosának a lakása a cég irodája is. A közüzemi számlák a kft. nevére szólnak. 30%-ban számoljuk el a rezsiszámlákat a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költség szempontjából (légköbméter alapján lett a 30% megállapítva). Helyesen járunk el? A helyhez kötött telefon, illetve az otthoni internetszolgáltatás számláját hogyan lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz a közüzemi számlákkal kapcsolatosan az, hogy nem járnak el helyesen! A közüzemi számlák sokfélesége mellett a helyiségek légköbmétere nem biztosítja azt, hogy csak a tényleges fogyasztásnak megfelelő értékek kerüljenek elszámolásra a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Közüzemi szolgáltató követelése

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben részben benne van a válasz is. Mivel a lakó elhalálozott, csak az örökösökkel szemben érvényesítheti a szolgáltató a közüzemi számlák szerinti teljesítése ellenértékét. Ha a szolgáltató követelését az örökösök nem ismerik el, marad a polgári peres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?
Részlet a válaszából: […] ...továbbszámlázására. A közüzemi szolgáltatók a kft. részére vagy olyan számlát küldenek, amely bérlőnként tartalmazza a közüzemi szolgáltatás díját, vagy bérlőnként külön-külön küldik a számlákat. A kft. feladata az, hogy a víz, a gáz, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Bt. visszatérése az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alatt bevételi nyilvántartást vezető bt. 2012. 01. 01-től visszatért a számviteli törvény hatálya alá. A részben vagy egészében az evás időszakra vonatkozó, 2012 januárjában kiállított telefon- és rezsiszámlákat hogyan kell elszámolni? Fel kell venni a nyitómérlegbe időbeli elhatárolásként?
Részlet a válaszából: […] ...eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben kell felvenni.Nyilvánvaló, hogy azok a telefon- és közüzemi szolgáltatási díjak, amelyek az evás időszakhoz kapcsolódnak, nem tekinthetők a visszatérés utáni bt. kötelezettségeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.