Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a magasabb közteher megfizetése mellett.2019-től csak a törvényben nevesítetten felsorolt juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg Erzsébet-utalvány formájában adott juttatáshoz.A munkahelyi étkeztetési juttatás a kifizetőt terhelő 30,94 százalékos közteher mellett (a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelem­adó és ugyanezen adóalap után 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ami azt jelenti, hogy ajuttatónak kell a jövedelem 1,19-szeres szorzóval számított adóalapja után a 16százalék adót megfizetnie, de más közteher nem terheli. Az értékhatártmeghaladó rész 1,19-szerese után 27 százalék ehót is fizetnie kell az Szja-tv.71. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.