19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Költségnemek, illetve ráfordítások
Kérdés:
Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?
2. cikk / 19 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
3. cikk / 19 Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
4. cikk / 19 Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása
Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
5. cikk / 19 Garanciális javítás ellenértékének megtérítése
Kérdés: A személygépkocsit értékesítő márkakereskedő garanciális javítási ellenértéke elszámolására vonatkozik a kérdés, amikor azokat a gépjármű importálója megtéríti. A gyakorlatban a vevő a márkakereskedőhöz fordul a hiba kijavítása érdekében. A vevő a javítási költségekről nem kap számlát, nem fizet érte. A gyártó, az importáló az igazolt és elfogadott garanciális javítás költségeit megtéríti a márkakereskedő részére, belső elszámolás alapján. Egy áfás értelmezés szerint a garanciális javításokról nem lehet áfás számlát kiállítani. Ha anyagra van szükség, az importáló küldi az anyagot számlával, a márkakereskedő levonja az áfát. A javítási, szerelési munkák ellenértékét számla nélkül téríti meg az importáló, emiatt azt egyéb bevételként kell elszámolni. Most azzal találkoztam, hogy az importáló által biztosított könyvelőprogram a garanciális költségek megtérítésével kapcsolatos igényt automatikus adatátadással árbevételként számolja el. Az áfabevallás analitikája ezt az árbevételt nem tartalmazza, ezért a kimutatott árbevétel nem egyeztethető a kibocsátott számlákkal és a felszámított adóalappal. Helyes-e az alkalmazott gyakorlat? Ha nem, milyen előírásokra lehet hivatkozni a megfelelő módosítás érdekében?
6. cikk / 19 Lakóházépítés eladási céllal
Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
7. cikk / 19 Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása
Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellenőre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
8. cikk / 19 Mezőgazdasági integrációs tevékenység elszámolása
Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?
9. cikk / 19 Mobiltelefon-feltöltés elszámolása
Kérdés: Társaságunk mobiltelefon-feltöltést értékesít, amit a szállító cég utólag a ténylegesen értékesített mennyiségnek megfelelően számláz cégünknek. A szállító számláján szereplő áfa nélküli összeg ELÁBÉ-nak minősül-e? Ha nem, hogyan könyveljük?
10. cikk / 19 Magáncélú telefonhasználat – helyi adó
Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
