15 cikk rendezése:
11. cikk / 15 Kölcsön fejében üzletrész átadása
Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
12. cikk / 15 Kisrészvényesek részére utólag fizetendő összeg
Kérdés: A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?
13. cikk / 15 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
14. cikk / 15 Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor
Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
15. cikk / 15 Értékpapír-elidegenítés
Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?