10 talált cikk az átértékelés , devizaszámla , kötelezettség , külföldi kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?

Kérdés: Ügyvédi iroda euróban vezetett letéti bankszámláját év végén át kell-e értékelni ugyanúgy, mint a "normál" devizabankszámlát?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?

Kérdés: Mit jelent az év végi árfolyamveszteség elszámolásánál a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (tartozás)? A 2008. évben eurókölcsönből beszerzett eszköz esetén, amikor a jelenleg fennálló tőketartozás 128 582 euró, a 2011. év végi átértékelés vesztesége 8 millió forint?

Kérdés: 2011-től kötelező a deviza-, illetve a valutaszámlán lévő készlet év végi átértékelése. Átértékeléskor el kell-e határolni az árfolyamnyereséget, vagy a következő évi felhasználáskor realizálódik az?

Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?