Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.Az 1/A. § (3) bekezdése a külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély esetében rendelkezik arról, hogy kedvezményt abban az esetben érvényesíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyháznak, lakásszövetkezetnek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak és ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő adózó vagy magánszemély engedte el. A csökkentéssel abban az adóévben lehetett élni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...végzett K+Ftevékenység esetén – a szolgáltatásnyújtást sem közvetlenül, sem közvetve nemegy másik adóalany, ideértve a külföldi vállalkozót is, illetve nem egyénivállalkozó teljesítette.Az előzőek szerinti érték háromszorosa, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...20 százalék. (A részesedési követelmény 2004. évi -május 1. napját követő – kifizetés esetén 25 százalék volt.) Társaságnak az akülföldi személy minősül, amely az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozójogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek értékének és a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének együttes összegét. Abban az esetben, ha a társaságnak külföldi illetőségű nem magánszemély tagja is van, az előzőek szerint megállapított osztalékból, ha azt pénzben teljesítik, le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt (adóköteles bevételt).A kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] ...millió forint, a negyedévet követő hó 20-a, ha a bevallott előleg nem több mint 5 millió forint.A kettős könyvvitelt vezető adózónak (a külföldi vállalkozónak is) a társaságiadó-előleget december 20-ával, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.