Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a szó elszáll, az írás megmarad, a kérdés szerintieket a számviteli elszámoláshoz írásba kell foglalni. A követelést behajtó cég írásban nyilatkozzon, hogy az adott ügyletet, követelést nem tudja behajtani, nem javasolja a bírósági úton való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Külföldi vevővel bíróság előtt kötött egyezség

Kérdés: Az osztrák vevőnkkel bíróság előtt 2014-ben egyezséget kötöttünk, hogy egyenlő részletekben a 2020. év végéig fennálló tartozása egy bizonyos részét kiegyenlíti. A vevő az utolsó részletet 2020 decemberében kifizette. Ügyvédünk levele szerint az eljárás ezzel lezárult. A céget azóta sem törölték. Saját ügyvédünktől van levelünk, az eljárással kapcsolatban más iratunk nincs. Ebben az esetben a fennmaradó követelést milyen címen kell kivezetni? Milyen dátummal kell könyvelni? Társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság 2014-ben egyezséget kötött az osztrák vevővel. Megállapodtak abban, hogy az osztrák vevő mennyit fog a tartozásából részletekben kiegyenlíteni. Az egyezség alapján nyilvánvalóvá vált azonban az is, hogy mekkora összeget nem fog az osztrák vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...megkapott ellenérték a vevőnek visszajár, azt a társaságnak a vevőrészére vissza kell fizetnie. Ha viszont valós volt a teljesítés a külföldivevő szerint is, akkor nyilvánvalóan a helyesbítő számlát nem fogadja be,visszaküldi. Ha a külföldi vevő nem fogadja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...fedezetére kiállított váltóértékét is devizában kell meghatározni. A devizaváltó-követelés bekerülésiértéke a kiváltott külföldi pénzértékre szóló követelés bekerülési értékévelegyezik meg. (A váltókövetelés értéke tehát ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló (deviza)követelések, kötelezettségek elszámolásánál az ezekre vonatkozó általános előírások mellett az Szt. 60., 64-65., 68. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni.Az elszámolás módjára számos esetet lehetne bemutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszából: […] ...követelés, kötelezettség a mérlegfordulónapon is fennáll, és a mérlegfordulónapon az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket értékelni kell, akkor a devizaalapú követelést, kötelezettséget is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül kapott eszközök (a 9891. számlán véglegesen elszámolt) értékével, ha az átadó termelő cég belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (de nem ellenőrzött külföldi társaság) vagy magánszemély. (Természetesen, ez hitelt érdemlően dokumentált.)Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...majd az elengedett követelést az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.A Tao-tv. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a külföldi szervezet [Tao-tv. 2. § (3) bekezdésének b) pontja] részére fizetett kamat [kivéve a Tao-tv. 15. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.