Vásárolt követelés beszámításával ingatlan szerzése

Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...követelés névértéke 200 millió forint, és függetlenül attól, hogy milyen a követelés összetétele, mennyi abból a tőke, illetve a kamat összege.Az árveréssel kapcsolatos díjakat – ismereteink szerint – annak kell rendeznie, aki az árverési eljárást kezdeményezi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...(A követelés összegébe beletartozik a bérleti díjmeg nem fizetett összege mellett a bérleti szerződésben szabályozott késedelmikamat is, függetlenül attól, hogy azt az egyéb bevételek között csak a pénzügyirendezéskor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?
Részlet a válaszából: […] ...alapján [Tao-tv. 29. §-a (5) bekezdésének b) pontja]; – az 1996. december 31-ig megkötött hitelszerződés alapjánelszámolt kamatra a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 13. §-aszerinti adókedvezmény [Tao-tv. 29. §-a (5) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] ...előírt feltételek pedig teljesülnek. E feltétel megléte esetén avisszavásárolt üzletrész vételárával kapcsolatban fizetett kamat – hacsak nemállapítható meg a körülményekből, hogy a jogügylet célja az adótörvényekbenfoglalt rendelkezések megkerülése [Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.