7 talált cikk az EUR , kiva , kamat kifejezésre

Kérdés: A de minimis támogatások törvényes igénybevételéhez, a három pénzügyi évre vonatkozó korlát helyes számításához kérem szakmai értelmezésüket. A Bizottság vonatkozó 1407/2013 EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: "Bármely három pénzügyi év időszakában... a támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t." Hogyan kell eljárni az adórendszeren belüli (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegének figyelembevétele vonatkozásában általánosságban? Illetve hogy konkretizáljuk is a kérdést az alábbi esetekben:
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. – 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. – 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. – 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Az ingatlant 2020-ban vásárolta a társaság, amelyhez nagy összegű beruházási hitelt vett fel 23,5 millió euró értékben egy belföldi banktól 2020. 09. 25-én, 3 éves futamidőre, a futamidő vége 2023. 09. 29., a törlesztés a futamidő végén egy összegben történik. A hitelkamat egy rögzített és egy változó kamatlábból áll, esetünkben 3 havi EURIBOR + 2%. A társaság kamatcsereügylet keretében kívánja csökkenteni a változó kamatlábból adódó kockázatot, amely ügyletet a beruházási hitelt nyújtó bankkal kötött, a kötési árfolyam -0,25%. A kamatelszámolás és a kamatcsereügylet elszámolása egyaránt negyedévente történik, az első elszámolási időszak 2020. 09. 25-től 2020. 12. 28-ig tart. A társaság nem választotta az Szt. 59/A.-59/F. §-ai szerinti valós értéken történő értékelést, és az ügylet nem minősül fedezeti célú kamatswapügyletnek. Év végén a társaság az utolsó kamatfizetés időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatot (időarányos kamat) és a fizetendő kamatkülönbözetet (a swapügylet eredményét) egyaránt elhatárolja a 2020. 12. 29-től 2020. 12. 31-ig terjedő időszakra az Szt. 44. § (1) bekezdés b) pontja és 44. § (5) bekezdés b) pontja alapján. Az Szt. alapján a kamatcsereügylet származékos ügyletnek minősül, és felmerül a 44. § (5) bekezdés c) pontja alkalmazásának kérdése, amely alapján el kell határolni a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és c) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget. Az Szt. alapján a kamatswap esetén belső érték az aktuális változó kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet, 2020. 12. 31-én a 3 havi EURIBOR árfolyama -0,542%. Értelmezésünk szerint a 2020-as év végén a 2020. 12. 31-én érvényes 3havi EURIBOR és a kötési árfolyam (-0,25%) közötti különbözet alapján a 23,5 millió EUR hitelre, a futamidő végéig számított kamatkülönbözetet el kell határolni. Ez azt jelenti, hogy a kamatkülönbözet 0,292%, amit a futamidő végéig tehát 1001 napra el kell határolni, nagyságrendileg 196 ezer euró veszteség elhatárolását jelenti 2020. 12. 31-én. Helyes-e a kamatcsereügylet veszteségének elhatárolására vonatkozó következtetésünk?

Kérdés: A kft. tagja euróban ad tagi kölcsönt, de a szerződés szerint forintban kell visszafizetnie, a kölcsön nyújtásának napján érvényes árfolyamon átszámítva. Ebben az esetben csak forintos tagi kölcsönt kell nyilvántartani? Év végén sincs átértékelés?

Kérdés: A cégnek kb. 10 éve USD-ben nyilvántartott hiteltartozása van. Van-e arra lehetőség, hogy a törlesztés euróban történjen? Ha lehetséges, akkor milyen átváltási árfolyamot kell a törlesztések számviteli elszámolásánál alkalmazni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: Középvállalkozásnak minősülő, sütőipari tevékenységet végző társaságunk 2004-ben hitelből és saját forrásból 62 millió forint értékben – melyből 40 millió forint a hitel – új sütőüzemet kíván létrehozni. Igénybe veheti-e e beruházás után a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt és a 22/A. § szerinti adókedvezményt együtt? A hitel kamata 13%.