Széchenyi-hitelkeretre kapott támogatás

Kérdés: A Széchenyi-kártya-konstrukcióhoz kapcsolódó de minimis támogatás egyszeres könyvvitelben történő helyes elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. Vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozó 3 éves Széchenyi-hitelkeretére vonatkozóan a kamattámogatás, kezességidíj-támogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kamattámogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kezelési költség és kiemelt különbözetitöbblet-kezességi díj támogatástartalma határozat szerint kb. 1 500 000 Ft. Mi ennek az összegnek a helyes elszámolása (bevétel-költség)? Milyen összefüggésben van ez a hitelkeret kihasználtságával? Van-e jelentősége annak, hogy a hitelkeret 3 évre szól? Mit változtat, ha a de minimis támogatást átmeneti támogatássá minősítik?
Részlet a válaszából: […] ...kell bevételként elszámolni, a 3 éves Széchenyi-hitelkeretre vonatkozóan a kamattámogatás, kezességidíj-támogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kamattámogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kezelési költség és kiemelt különbözetitöbblet-kezességi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Külföldi szervezet, illetőségigazolás

Kérdés: Külföldi kapcsolt vállalkozásainknak kamatot fizettünk 2010-ben. Az országokkal van kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Elő van-e írva, illetve szükséges-e illetőségigazolás beszerzése, hogy a 30%-os adót utólag ne kelljen megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Igen, tekintettel arra, hogy a külföldi illetőségű személynem minden esetben válik adóalannyá. Ahhoz, hogy ez megállapítható legyen, akifizetőnek rendelkeznie kell az illetőségigazolással. Ezt az Art. 4. számúmellékletének 7. pontja írja elő. E szerint "a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata

Kérdés: A 173/3620. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, ugyanezen adóelőírások vonatkoznak-e a magánszemélyre 2009. évben is? A kft. tulajdonosa 2008. év elején kölcsönt nyújtott a kft.-nek, amelyhez hitelt vett fel. A kft. a kölcsönből ingatlant vásárolt, amelyet 2009. II. félévében értékesített. Ezután fizette vissza a kölcsönt és a 2008-2009. évi kamatot. A tulajdonos folyamatosan fizette a kamatot. A 2009. évi szja-bevallásban a kft.-től kézhez vett kamatot az egyéb jövedelem soron elszámolta bevételként oly módon, hogy a bevétellel szemben elszámolta az általa a bank részére megfizetett kamatot, a különbözetet állapította meg jövedelemként. Helyesen jártunk el az adóbevallás elkészítésénél?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adottválasz hasonló témájú. Az ottani válaszban leírtak 2009-ben is hatályosak voltak.E szerint a tulajdonos részére fizetett kamatösszeg egyéb bevételnek minősül,amelyből adóelőleget kell levonni (fizetni). A magánszemély azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig(illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni azosztalék­előleg utáni kamatkedvezményt (a kifizető által kért kamat és atörvény szerinti jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége

Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályaiszerint a könyvelőnek meg kell térítenie (vita esetén az igényeket bíróságonlehet érvényesíteni),– késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék: az adóbírságnálleírtakat kell alkalmazni, azonban indokolt figyelembe venni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Tulajdonosi kölcsön kamatának adója

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...(általában forintban);– a kölcsön visszafizetésének időpontját, a visszafizetésidőpontjának elmulasztása esetén a késedelmi kamat mértékét;– a kölcsön időtartamára fizetendő kamat mértékét (esetleg akölcsön időtartama függvényében annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerinti érték, amelyet a számlaalapján beszerzésként kell elszámolni (T 261, 466 – K 454). Mivel a követelés(tőke- és kamatkövetelés) fejében történt az ingatlan átvétele, a Ptk. 296. §-aalapján a pénzügyi vállalkozás lejárt követelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

Kérdés: Egy társaság iroda- és raktárberuházásához hitelintézettől beruházási hitelt vett fel 2002-ben. A beruházást 2002-2003-ban megvalósította. A 2002. és 2003. évről készített társaságiadó-bevallásban érvényesítette a Tao-tv. 22/A §-a szerinti adókedvezményt a megfizetett kamat után. 2003 decemberében a hitelt a hitelintézettől forgóeszköz finanszírozására felvett devizahitelből visszafizette. 2004 márciusában a forgóeszköz-finanszírozásra felvett devizahitel megnevezését "devizahitel-beruházások finanszírozására" változtatta a hitelintézet és a társaság. Kérdés, hogy ez utóbbi hitel kamata alapján 2004-ben jogosult-e a társaság -a beruházási hitelt kiváltó hitelre tekintettel – adókedvezmény igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...2004-től tartalmazolyan előírást, amely szerint az adókedvezmény a felhasznált hitelvisszafizetésére igazoltan felvett más hitel kamata után is igénybe vehető. Eztazonban a Tao-tv. ilyen irányú módosításáról rendelkező 2003. évi XCI. törvény(az adókról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Lízingelt személygépkocsi-értékesítés adóvonzata

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében viszont számláznia kell a lízingdíjat is: külön a törlesztőrészletet és arra az áfát, és külön tételben a kamatot. A lízingbevevőnél ez esetben a személygépkocsi bekerülési értéke nem tartalmaz áfát. [A lízingdíj számlájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt (a kifizető által kért kamat és a törvény szerinti jegybanki alapkamat különbözetét), és ez után a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.