11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Hitelviszonyon alapuló kötelezettség
Kérdés: Mit kell érteni a "Hitelviszonyon alapuló kötelezettség" alatt?
2. cikk / 11 Alultőkésítés
Kérdés: Egy kft. nagy összegű, nem hitelintézet felé fennálló, cégcsoporton belüli kölcsöntartozással rendelkezik. A saját tőke negatív. A fennálló kölcsöntartozás után jelentős összegű kamatot fizet minden évben. A kft. rendelkezik egy kölcsönköveteléssel is, amely szintén egy kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A kölcsönkövetelés után kamatbevétele keletkezik. A kft. adótanácsadója szerint az alultőkésítés miatt csupán a kamatráfordítás és a kamatbevétel különbségével kell megnövelnünk az adóalapot. Mi ezt a törvényből nem tudjuk levezetni. Véleményünk szerint a kölcsönkövetelést csak a kötelezettségállomány számítása során vehetnénk figyelembe (ez viszont a negatív saját tőke miatt nem érinti az alultőkésítés eredményét), az alultőkésítés alapját jelentő fizetett kamat összegét pedig nem csökkenthetjük a kapott kamatok összegével. Melyik értelmezés a helyes?
3. cikk / 11 Fedezet vagy kölcsön
Kérdés: "A" és "B" kft. kapcsolt vállalkozások. Az "A" kft. 10 000 E Ft értékben fedezetet vállal arra, hogy az összeg erejéig a bank folyószámlahitelt biztosít "B" kft. részére. A "B" kft. a hitelkeretet kimerítette, a bank pedig a fedezetet leemelte, a szerződést megszüntette. Ez esetben az adott összeg erejéig kamatmentes kölcsönszerződést köthet-e a két társaság a helyzet rendezésére? Kamatmentes kölcsön esetén a piaci kamat erejéig adóalap-növelő tétel keletkezik, és vizsgálandó az alultőkésítés is? Előfordulhat, hogy emiatt kétszer is "büntetve" vagyok? Esetleg az egész tartozásátvállalásként számolható el?
4. cikk / 11 Kamatmentes kölcsön
Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?
5. cikk / 11 Alultőkésítés példákkal
Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
6. cikk / 11 Alultőkésítés
Kérdés: A jegyzett tőke 20 000 E Ft, a saját tőke 14 461 E Ft. Beruházásra kaptam egy másik cégemtől kölcsönt, amire december 31-ével kiszámlázott 11 419 E Ft kamatot, amit aktiváltam a beruházásra. Ebben az esetben kell alkalmaznom az alultőkésítés szabályait vagy sem?
7. cikk / 11 Alultőkésítés
Kérdés: A 3915. kérdésre adott válaszukra reagálnék. Ott a 4. bekezdésben írják, hogy a Tao-tv. 8. §-a (1) bek. j) pont, illetve (5) bek. előírásaira is figyelemmel kell lenni, akkor is, ha a tagi kölcsön után nem fizetnek kamatot. Többször foglalkoztam én is ezzel, de a törvényből én azt olvasom ki, hogy csak arra a kötelezettségre kell figyelemmel lenni, ami után az eredmény terhére kamatot fizet [Tao-tv. (5) bek. a) pont]. Akkor ez kizárja azokat, amikre nem fizet kamatot? Kérem, írják meg, hogy hogyan gondolták Önök!
8. cikk / 11 Tagi kölcsön kamatának kifizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
9. cikk / 11 Alultőkésítés – kölcsönök kamata
Kérdés: Kell-e növelni az adóalapot a nem kapcsolt vállalkozástól felvett kölcsön meghatározott kamatával, ha a szerződést 2001 előtt kötötték, de a kölcsön egy részét 2001-ben folyósítja a külföldi? Kérdés az is, hogy a kamat fizetett vagy elhatárolt kamat?
10. cikk / 11 Tagi kölcsön
Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
