Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...lízingdíj két részből áll:– egyrészt a törlesztőrészletből és annak áfájából,– másrészt az elszámolási időszakra jutó kamat összegéből (amelyet nem terhel áfa). A kérdésben erre vonatkozóan azonban nincs adat, az általunk megadott adatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdéses jövedelem milyen jövedelemkategóriába tartozik. A leggyakoribb tőkejövedelem-típusok az árfolyamnyereség, az osztalék, a kamat és az ellen­őrzött tőkepiaci ügylet. A kamatjövedelemnek (pontosabban a megtakarításból származó jövedelmeknek) van egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...az iparűzési adó 2019. évi bevallását is, a társasági adó 2019. évi bevallását is. Az önellenőrzés miatti pótlékot és késedelmi kamatot az önellenőrzés évében (2021-ben) kell az egyéb ráfordítások között elszá­molni.A forgalmiköltség-eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Téves könyvelés helyesbítése

Kérdés: 2019-ben egy bérkifizetés (200.000 Ft) tévedésből bankköltségre lett könyvelve (4711 helyett az 532-re). Ezt a hibát a 2020. évi beszámoló készítése során észleltük. A hiba nem jelentős hiba. Könyveléstechnikailag hogyan kell kijavítani ezt a hibát? Kell-e önellenőrzést benyújtanom?
Részlet a válaszából: […] ...a könyvelést kell önellenőrzés keretében módosítani, de a társaságiadó-bevallást is, ami adófizetési kötelezettséggel és késedelmikamat-fizetéssel is jár.A 2019. évvel jelölt számlák szerinti összegeket a 2020. évi társaságiadó-alap meghatározása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Adásvétel helyett pénzügyi lízing

Kérdés: A kft. 2018-ban vásárolt egy nyerges vontatót, fizetett előleget (az áfát visszakértük), de a végszámlát nem tudta kifizetni. A számla 2018-ban kiegyenlítetlen maradt. 2019. év végén nyílt végű pénzügyi lízinggel rendezte a számlát. Hogyan lehet ezt a hibát helyesbíteni? A könyvelésben T 161 – K 4541-en szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összegű – lízingdíjat is az áfa felszámításával. [A lízingdíj törlesztőrészét terheli áfafizetési kötelezettség (a kamatot nem).]Mit kell a kérdezőnek tennie? A válasz első felében leírtak könyvelésén túlmenően könyvelnie kell 2019. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az áfát pénzügyi lízing esetén;– a lízingdíjat (továbbá azt, hogy az egyes lízingdíjakból mennyi a törlesztőrészlet, mennyi a kamat, mivel az azonos lízingdíjból mindig más összegű a törlesztőrészlet, más összegű a kamat, operatív lízingnél az áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Önellenőrzés illetőségigazolás után

Kérdés: A Tao-tv. 2. § (4) bekezdésének b) pontja és 15. §-a alapján 2010-ben a külföldi szervezet a társasági adó alanya volt. Az adó alapja a részére fizetett, juttatott kamat, jogdíj, valamint szolgáltatási díj a Tao-tv. 15. §-ában meghatározottak szerint. A külföldi szervezet ilyen jövedelmei után a forrásadó mértéke 30%, amely adót a (magyar) kifizető köteles megállapítani, levonni és befizetni. A kifizetőt nem terheli a 30%-os adó levonásának, befizetésének kötelezettsége, ha egyezményes állambeli külföldi személy részére fizet (juttat) kamatot, jogdíjat, meghatározott szolgáltatási díjat. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetőséggel rendelkezik egy olyan államban, amellyel Magyarországnak van hatályos egyezménye – az Art. 4. számú mellékletének 7. pontja szerint –, a kifizetést (juttatást) megelőzően illetőségigazolást kell kérni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) időpontjában nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Az illetőségigazolást azonban legkésőbb a bevallás benyújtásáig be kell szerezni, ellenkező esetben a kifizető köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót. Ha a kifizető 2011. május 31-ig beszerezte a külföldi szervezet (német társaság) illetőségigazolását, de a társaságiadó-bevallást május 20-án elküldték, szükséges-e az 1029-es bevallást önellenőrizni, bevallani az adót, majd azt önellenőrzéssel visszakérni, és ha szükségesek az önellenőrzések, az adó pénzügyi rendezése elhagyható-e, elegendő-e az önellenőrzési pótlék pénzügyi rendezése?
Részlet a válaszából: […]  Az adózónál a bevallás benyújtásakor nem állt rendelkezésreaz illetőségigazolás, amelynek következtében a kifizető köteles megfizetni a lenem vont, meg nem fizetett adót. Tekintve, hogy az adózó nem a törvény szerintjárt el – az adóhatósági ellenőrzést megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Külföldi szervezet, illetőségigazolás

Kérdés: Külföldi kapcsolt vállalkozásainknak kamatot fizettünk 2010-ben. Az országokkal van kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Elő van-e írva, illetve szükséges-e illetőségigazolás beszerzése, hogy a 30%-os adót utólag ne kelljen megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Igen, tekintettel arra, hogy a külföldi illetőségű személynem minden esetben válik adóalannyá. Ahhoz, hogy ez megállapítható legyen, akifizetőnek rendelkeznie kell az illetőségigazolással. Ezt az Art. 4. számúmellékletének 7. pontja írja elő. E szerint "a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Külföldről származó osztalék 10%-os adója

Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] ...233. §-a, majd a 2009. évi CXXXIV. törvény 23. § (9)-(10) bekezdésetartalmaz – terjesztik ki a kedvezményes adómértéket – a kamat,árfolyamnyereség stb. mellett – valamennyi külföldről származó osztalékra. Emódosítások azonban – egyéb feltételek mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Tízszázalékos adókulcs

Kérdés: A kkv a Tao-tv. 19. §-a alapján a 2006. és a 2007. üzleti évben is sávosan, kedvezményes adókulccsal, 10%-kal adózott 5 millió forintig, azaz a befizetett adóját 2006-ban és 2007-ben 300 000-300 000 Ft-tal csökkentette. Az összesen 600 000 Ft-nyi "de minimis" támogatásból a mai napig nem használt fel semmit. A tulajdonosok tervezik a gazdasági társaság végelszámolását. 1. A 2006. évet érintő 300 000 Ft-ot vissza kell fizetni? (Az akkor hatályos Tao-tv. nem ír erről konkrétan!) Ha vissza kell fizetni, akkor milyen kamatokat kell felszámolni még (önellenőrzési pótlék)? Mi a visszafizetés eljárása a bevallás önellenőrzésével, vagy más módon kell visszafizetni/bevallani a 2006. évi "valós" társasági adót? 2. 2007. évet érintően a törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a fel nem használt támogatást egyértelműen vissza kell fizetni. Önellenőrizni kell? Vagy milyen más módon kell eleget tenni a törvényi kötelezettségeknek?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2006-2007. adóévre azonosan szabályozta a 19. §-a(3)-(6) bekezdéseiben a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételeit. Mind a kétadóévben az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részére lehetett 10%-kal azadót számítani, azaz maximálisan egy adóévben 300 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
1
2