8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan
Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
2. cikk / 8 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
3. cikk / 8 Költségátalány tartozáskénti rögzítése
Kérdés: Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?
4. cikk / 8 Pénztárhiány megfizetése
Kérdés: A 3840. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem. Amennyiben a pénztáros és a társaság írásban megállapodik, hogy a pénztárhiányt a pénztáros havi részletekben, kamat felszámítása nélkül megtéríti a társaságnak, kell-e alkalmazni az Szja-tv. 72. §-át? Keletkezik-e a pénztárosnál kamatkedvezményből származó jövedelem? A pénztáros által megfizetett, vagy a fizetendő összeget kell egyéb bevételként elszámolni?
5. cikk / 8 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
6. cikk / 8 Céltartalék képzése alapítványnál
Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?
7. cikk / 8 Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése
Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
8. cikk / 8 Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése
Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
